#állambiztonság

0 komment

Joób Máté: meg kell találni azt a nyelvet, amelyen képesek vagyunk kommunikálni az ügynökkérdésről

Az ügynökakták feltárása nemcsak történelmi és politikai, hanem súlyos lelki kérdéseket is felszínre hozhat. A folyamat társadalmi hatásainak kezelésére létrehozott szakértői testületben ezért két, a lélek működését jól ismerő szakember, Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és Joób Máté a Semmelweis Egyetem Mentálhigiénés Intézetének docense, evangélikus lelkész is helyet kapott, akivel munkatársunk Szarvas György beszélgetett.
0 komment

Panyi: Az Orbán állambiztonsági adatait 1989-ben megismerő III/IV-es tisztből tanácsadó lett a 4iG-nél

Nagy Imre újratemetése után „prioráltatta” Orbán Viktort az a III/IV-es Tarján István, aki később a katonai titkosszolgálat főigazgató-helyettese, majd Jászai Gellért 4iG-vezér tanácsadója lett – állítja Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.
0 komment

A volt KDNP-s miniszter, Nógrádi László szerint megfigyelt volt, nem pedig megfigyelő, sorkatonai szolgálata idején a tudta nélkül állítottak ki róla nyilvántartási kartont

„Határozottan kijelentem: soha nem végeztem besúgói tevékenységet, senkiről nem írtam jelentést” – írja a volt miniszter egy levélben.
+2 hasonló
0 komment

Lehetséges tisztázni, hogy tényleg jelentett-e az ismerős vagy rokon, akinek a neve feltűnik az ügynökakták között?

A most nyilvánosságra került dokumentumok egy része még a személyazonosság megállapításához sem ad elég információt, másokon lehetnek olyan apró részletek, amelyekből az ügynökmúlt fontos részletei derülhetnek ki. Mutatjuk, milyen esetekben érdemes akár a levéltárhoz fordulni további bizonyítékokat rejtő dokumentumokért.
0 komment

Egy nap alatt több ezer megkeresés zúdult a levéltárra, de mit és hogyan tudhatunk meg az ügynökaknák mögötti történetekről?

Szerdán rengetegen szembesülhettek hozzátartozójuk vagy egy általuk ismert személy érintettségével, ami többnyire újabb kérdéseket vet fel. A megnyitott ügyaktákat őrző intézmény levéltári főosztályának vezetőjét, Vörös Gézát kérdeztük, hogy mit és hogyan lehet még megtudni a beszervezett emberek múltjáról. És egyáltalán bírja-e a levéltár, ha tömegek vetik magukat a múlt titkaira?
0 komment

Hogy került Lezsák Sándor neve az ügynökaktákba?

Mit jelent, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be és, hogy találták ki ügynökök sokszor fura fedőneveit? Többek között erről beszélgettünk Szekér Nóra történésszel, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik.
+4 hasonló
0 komment

Harminchat év sunnyogás után erre futotta

Az egyik legismertebb magyar ügynök nincs rajta, mások tévedésből kerültek fel a nyitott akták adatbázisába. A politika gyors eredményt akart, de az új adatbázisból épp az nem derül ki, ki mit csinált valójában.
0 komment

Idén november 4. sokkal izgalmasabb volt, mint október 23.

Vörös Géza, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főosztályvezetője lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszervezések időtartama is kifejezetten árulkodó lehet. Ha valaki csupán néhány napig volt „ügynök” az aktája szerint, akkor nagy valószínűséggel nem dolgozott az állambiztonságnak.
0 komment

A püspökök nagy részéről már rég tudjuk, hogy a hálózat része volt – a kérdés az, mihez kezdenek ezzel az egyházak

A katolikus egyház bocsánatot kért azon tagjai nevében, akik jelentéseikkel ártottak. A reformátusok vezetője szerint a gyógyuláshoz vezető út sokaknak nem lesz könnyű.
0 komment

„Szégyenemről kell vallanom” – Korniss Péter ügynökmúltjáról

Az első Kossuth-díjas fotográfus. A külföldön talán legismertebb magyar fényképész. Majdnem hatvan évvel ezelőtti első széki útja óta a mára eltűnt paraszti világ megörökítője. És „Pál” fedőnéven 1957–1966 között az állambiztonság hálózati személye. A jövőre 90 éves Korniss Péter még azelőtt kereste meg szerkesztőségünket, hogy mától online is elérhetővé váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeit nyilvántartó hatos kartonok.
0 komment

„A találkozók olyanok voltak, mint egy rossz krimi” – ügynökmúltjáról vallott Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus

Hosszú évekig szégyellte, hogy az ötvenes évek végén igent mondott a beszervezésre, a Pál fedőnéven jelentő Korniss rettegett attól, hogy hosszú időre börtönbe zárják.
+5 hasonló
0 komment

Az ügynökakták megkésett nyilvánossága

A rendszerváltás után 36 évvel újabb lehetőséget kaptunk arra, hogy a még élőknek megadassék a szembenézés, a megtisztulás és vezeklés lehetősége. De az ügynökakták mostani nyilvánossá tétele azért is megkésett, mert az időközben elhunyt érintettek már nem tudják elmondani, milyen körülmények között váltak besúgóvá - írja véleménycikkében Torkos Matild.

Bejelentkezés vagy regisztráció