#állambiztonság
Az ügynökakták feltárása nemcsak történelmi és politikai, hanem súlyos lelki kérdéseket is felszínre hozhat. A folyamat társadalmi hatásainak kezelésére létrehozott szakértői testületben ezért két, a lélek működését jól ismerő szakember, Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és Joób Máté a Semmelweis Egyetem Mentálhigiénés Intézetének docense, evangélikus lelkész is helyet kapott, akivel munkatársunk Szarvas György beszélgetett.
Nagy Imre újratemetése után „prioráltatta” Orbán Viktort az a III/IV-es Tarján István, aki később a katonai titkosszolgálat főigazgató-helyettese, majd Jászai Gellért 4iG-vezér tanácsadója lett – állítja Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.
„Határozottan kijelentem: soha nem végeztem besúgói tevékenységet, senkiről nem írtam jelentést” – írja a volt miniszter egy levélben.
+2 hasonló
A most nyilvánosságra került dokumentumok egy része még a személyazonosság megállapításához sem ad elég információt, másokon lehetnek olyan apró részletek, amelyekből az ügynökmúlt fontos részletei derülhetnek ki. Mutatjuk, milyen esetekben érdemes akár a levéltárhoz fordulni további bizonyítékokat rejtő dokumentumokért.
Mit árulnak el a héten megnyitott adatbázisban megtalálható fedőnevek? Adidastól a kommunistagyűlölő katolikus miniszterelnökön és Motörheaden át a 231. számú találkozó lakásig.
Szerdán rengetegen szembesülhettek hozzátartozójuk vagy egy általuk ismert személy érintettségével, ami többnyire újabb kérdéseket vet fel. A megnyitott ügyaktákat őrző intézmény levéltári főosztályának vezetőjét, Vörös Gézát kérdeztük, hogy mit és hogyan lehet még megtudni a beszervezett emberek múltjáról. És egyáltalán bírja-e a levéltár, ha tömegek vetik magukat a múlt titkaira?
Mert tévesen bekerült a neve a hálózati személyek nyilvántartásába.
+16 hasonló
Mit jelent, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be és, hogy találták ki ügynökök sokszor fura fedőneveit? Többek között erről beszélgettünk Szekér Nóra történésszel, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik.
+4 hasonló
Az egyik legismertebb magyar ügynök nincs rajta, mások tévedésből kerültek fel a nyitott akták adatbázisába. A politika gyors eredményt akart, de az új adatbázisból épp az nem derül ki, ki mit csinált valójában.
A tegnapi nyilvánosságra hozatalra többen már reagáltak: egyesek tagadják az együttműködést, mások elismerték a beszervezésüket, de hangsúlyozták, hogy senkiről nem jelentettek.
Vörös Géza, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főosztályvezetője lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszervezések időtartama is kifejezetten árulkodó lehet. Ha valaki csupán néhány napig volt „ügynök” az aktája szerint, akkor nagy valószínűséggel nem dolgozott az állambiztonságnak.
Patyi Andrást 1988. augusztus 5-én hazafias alapon szervezték be.
+5 hasonló
Bocsánatot kért a levéltár, Excel-hiba miatt kerülhetett be a megfigyelt politikus neve a megfigyelők közé.
A rendszerváltó értelmiség meghatározó alakját húszévesen szervezték be. Állítása szerint soha nem jelentett, végül ki is zárták a hálózatból.
+4 hasonló
A katolikus egyház bocsánatot kért azon tagjai nevében, akik jelentéseikkel ártottak. A reformátusok vezetője szerint a gyógyuláshoz vezető út sokaknak nem lesz könnyű.
Az első Kossuth-díjas fotográfus. A külföldön talán legismertebb magyar fényképész. Majdnem hatvan évvel ezelőtti első széki útja óta a mára eltűnt paraszti világ megörökítője. És „Pál” fedőnéven 1957–1966 között az állambiztonság hálózati személye. A jövőre 90 éves Korniss Péter még azelőtt kereste meg szerkesztőségünket, hogy mától online is elérhetővé váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeit nyilvántartó hatos kartonok.
A Fidesz frakcióvezetője úgy látja, a Tisza ezzel csak el akarja terelni a figyelmet az ország valódi problémáiról.
Hosszú évekig szégyellte, hogy az ötvenes évek végén igent mondott a beszervezésre, a Pál fedőnéven jelentő Korniss rettegett attól, hogy hosszú időre börtönbe zárják.
+5 hasonló
A jövőre 90 éves művész a válaszonline-nak adott interjúban beszélt arról, hogy milyen körülmények között került kapcsolatba a titkosrendőrséggel.
A rendszerváltás után 36 évvel újabb lehetőséget kaptunk arra, hogy a még élőknek megadassék a szembenézés, a megtisztulás és vezeklés lehetősége. De az ügynökakták mostani nyilvánossá tétele azért is megkésett, mert az időközben elhunyt érintettek már nem tudják elmondani, milyen körülmények között váltak besúgóvá - írja véleménycikkében Torkos Matild.