#kádár-rendszer
Az első Kossuth-díjas fotográfus. A külföldön talán legismertebb magyar fényképész. Majdnem hatvan évvel ezelőtti első széki útja óta a mára eltűnt paraszti világ megörökítője. És „Pál” fedőnéven 1957–1966 között az állambiztonság hálózati személye. A jövőre 90 éves Korniss Péter még azelőtt kereste meg szerkesztőségünket, hogy mától online is elérhetővé váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeit nyilvántartó hatos kartonok.
A rendszerváltás után 36 évvel nyilvánosak az ügynökakták néven emlegetett iratok. Három irattípust tettek mindenki számára elérhetővé, amelyek közül a hatos kartonok a legérdekesebbek, de még azokból sem állapítható meg minden kétéséget kizáróan, hogy valaki ügynök volt-e.
+3 hasonló
A nyilvánosságra kerülő iratok nem minden esetben fedik a valóságot, és egészen biztosan nagyon hiányosak.
+2 hasonló
Korniss Péter fotográfus, a Nemzet Művésze, Kossuth-, Balázs Béla-, Prima Primissima és Magyar Művészetért díjas, Pulitzer-emlékdíjas érdemes művész az ügynökmúltjáról beszélt a VálaszOnline-nak adott interjújában. A Pál fedőnéven jelentő fiatalember rettegett attól, hogy hosszú időre börtönbe zárják.
Az egyháziak között nem volt több beszervezett, mint egyéb társadalmi rétegekben, de esetükben a morális szempontoknak különös súlyuk van. A III/III az erről szóló anyagokat is manipulálta: olyanokról is készültek 6-os kartonok, akik nem is érzékelték, hogy őket beszervezték volna. Mit lehet tudni azoknak az egyházi személyeknek az érintettségéről, akiknek a neve most előkerült?
Az ügynökakták első körének megnyitásával nem ért véget a történelmi szembenézés. Éppen most kezdődhetne el. De tudunk-e mit kezdeni a megismert információkkal? Vélemény Szabó Andreától, az aktanyitás társadalmi feldolgozását segítő, Tarr Zoltán által felkért szakértői testület tagjától.
Az egyik legismertebb magyar ügynök nincs rajta, mások tévedésből kerültek fel a nyitott akták adatbázisába. A politika gyors eredményt akart, de az új adatbázisból épp az nem derül ki, ki mit csinált valójában.
A Kádár-rendszer ellenzéke kockára tette az egzisztenciáját, a karrierjét, a megélhetését, az egészségét, hogy szembeszálljanak a diktatúrával. Hasonlóan a lengyel ellenzékhez, amelynek emlékét társadalmi konszenzussal védik. Ellentétben Magyarországgal. Beszéljünk a magyar ellenállókról! Jerzy Celichowski Budapesten élő lengyel újságíró és Danyi Gábor történész, műfordító írása.
Vörös Géza, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főosztályvezetője lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszervezések időtartama is kifejezetten árulkodó lehet. Ha valaki csupán néhány napig volt „ügynök” az aktája szerint, akkor nagy valószínűséggel nem dolgozott az állambiztonságnak.