#orvostudomány
A Nobel-díjas magyar biokémikus olyan szájon át bevehető hatóanyagot fejleszt, amely megszűntetheti a Huntington-kór, az ALS és más örökletes betegségek tüneteit.
A fésű fogai közé épített elektródák nagyjából kilencszer mélyebbre viszik a hatóanyagot a bőrben, mint a hagyományos kenőcsök. Az eszköz egyelőre egérkísérleteken bizonyított.
A szakértők szerint az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal új döntése közelebb hozhatta a HIV-járvány legyőzését.
Meritxell Huch sejtbiológus tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely a világon elsőként hozott létre „miniatűr szerveket” laboratóriumban. Egészen addig a tudóstársadalom azt hitte, az ilyesmi teljes képtelenség.
A jó diagnózis a sikeres gyógyítás egyik legfontosabb lépése. Ezért is figyelemre méltó a Microsoft immár lektorált kutatási eredménye, amely szerint a mesterséges intelligencián alapuló diagnosztizáló eszközük a diagnózis felállítása során jelentősen jobban teljesít az általános orvosoknál, ráadásul kevesebb és olcsóbb vizsgálatokkal jut el a megoldásig.
Stefan Hell bánsági sváb származású, Nobel-díjas fizikus olyasmit vitt véghez, amelyről korábban mindenki azt hitte, fizikailag lehetetlen. Lapunknak elárulta, miben rejlik eredményei jelentősége.
Egy agyhalott donor gerincvelőjének egy darabját ültették be egy három éve lebénult betegbe, de a szakértők szerint a beavatkozásnak gyakorlatilag nincs esélye a sikerre. A műtétet vezető Zsen Hsziao-ping korábban a fejátültetésre vonatkozó terveivel vált ismertté.
Eredményeik később az elhízás kezelését célzó gyógyszerkutatásban, és az emberi agy vizsgálatában is nagy segítséget jelenthetnek.
Qubit
A virtuális orvosi konzíliumként működő AI-rendszer a komplex esetek 83 százalékában találta el a diagnózist, míg a háziorvosok 36 százalékban. Most egy bostoni kórházban tesztelik, hogy valódi betegeknél is működik-e.