Bár extrém esetről van szó, a Révész Zsuzsa-gyilkosság általános hiányosságokra mutathat rá: a rendszer nem nyújt gyors és hatékony védelmet a párkapcsolati erőszak áldozatoknak és rokonaiknak, a gyerekpszichiátriai ellátórendszer pedig komoly gondokkal küzd. De ettől még minden esetben érdemes és muszáj segítséget kérni.

Októberben állt bíróság elé Giséle Pelicot, az a hetvenes éveiben járó francia nő, akit a férje egy évtizeden keresztül rendszeresen elkábított, majd az interneten megismert környékbeli férfiakat hívott fel magukhoz, hogy együtt erőszakolják meg a magatehetetlen asszonyt. Milyen nagy tanulságokat vonhatunk le a Pelicot-ügyből? Miben más a két ország a nőjogok terén? Mi az a beleegyezésre vonatkozó záradék? A Tyúkól vendégei a Patent Egyesület munkatársai.

Ha az áldozatok beszélnek az átélt bántalmazásról, az elkövetők gyakran beperelik őket. Ezekben az esetekben hiába igaz az erőszak ténye, egy rágalmazási perben az alperesnek, tehát az áldozatnak kell bizonyítania az igazát. Minél több idő telik el a bántalmazás és a nyomozás között, annál nehezebb beszerezni a bizonyítékokat. Ráadásul a hatóságok még csak mostanában kezdték megtanulni, ilyen esetekben hogyan kell kihallgatni a traumatizált, sokszor...

Sokszor azok az intézmények is cserben hagyják a bántalmazott nőket, amelyekhez segítségért fordulnak.

Az évi ezer ügyben segédkező Spronz Júlia ügyvéd szerint a rendszer az intellektuális bántalmazók kezére játszik.