A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyhoz és a szűkebb családjához tartozhatnak azok a csontok, amik szénizotópos vizsgálatának első lépéséről sajtótájékoztatón számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető – ismertette a radiokarbon-vizsgálat eredményeit Mende Balázs Gusztáv paleoantroplógus.Az 1060-as temetés óta a bencések őrzik a királysírtBalogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója felidézte, hogy a tényleges régészeti feltárás, a hitelesítő ásatás és a műemléki falkutatás április 30-án indult a Királykriptában. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a tihanyi apátság királykriptájában feltárt emberi csontmaradványokat.A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt. Balogh Balázs beszámolt arról is, hogy a BTK koordinálásával elkezdett vizsgálatok folytatódhatnak, mivel az ELKH további pénzügyi támogatásáról biztosította a projektet.Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság perjele köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy I. Andrást 1060-ban temették el a tihanyi monostorban, és azóta a bencés közösség feladata, hogy őrzője legyen a királysírnak és imádkozzon a király és a családja lelki üdvéért.2019-ben kezdődött el az apátság komplex felújítása, ekkor fogalmazódott meg az altemplom felújítása. Ennek egyik első mozzanata volt a régészeti feltárás. I. András feleségét is Tihanyban temethették elSzovák Kornél, a projekt vezetője összefoglalójában elmondta: eredeti célkitűzésük az volt, hogy a számos alkalommal bolygatott területet régészetileg hitelesítsék és dokumentálják. Középkori dokumentumok igazolják, hogy I. Andrást és a fiát is a tihanyi bencés monostorban temették el. „Azt reméltük, hogy a dokumentumok és a régészeti ismeretek összhangban állnak majd egymással” – magyarázta. Nagy a valószínűsége annak, hogy I. András király feleségét, Anasztáziát is Tihanyban temették el – mondta.Takács Ágoston ásatásvezető régész felidézte, hogy a kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti munkák, ezek dokumentációja alapján is várható volt, hogy érintetlen maradványok nem fognak előkerülni a helyszínen.A május-június folyamán zajlott hitelesítő ásatásokkal tisztázódott, hogy a királykripta korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki. A legkorábbi, 11. századi fázis után a középkorban már nem temettek ide további személyeket.Az újkorból, azon belül is a 18. század eleji bencés visszatelepülés idejéből vannak egyértelmű bizonyítékok újabb temetkezésekről.A négy 11. századi sír közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik – a mérete alapján feltehetően egy gyereké – az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze található.Méltatlanul rossz körülményekA feltárás során az 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki. Ezek a ládák a kripta korábbi átalakításai során előkerült, méltatlanul rossz körülmények között őrzött emberi maradványokat tartalmaztak.Már az elsődleges antropológiai vizsgálat jelentős eltérést mutatott a 2., illetve az 1. és a 3. számú faláda tartalma között a csontok számát, állagát és megtartási állapotát illetően.A 2. számú faládából előkerült rossz állapotú, hiányos és töredékes csontokból néhány felnőtt maradványaira lehetett következtetni. Nagy valószínűséggel szintén a 2. számú ládának a maradványai között lehettek azok a csontok, amiket már az 1890-es évek végén zajlott átalakítások előtt is külön tartottak nyilván.A csontok egy része biztosan 11. századiA csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, ezután jött a csontmaradványok szénatomos kormeghatározása.A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két másik laboratóriumban (Poznan és Mannheim) is megismételték azokat.A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálja – közölte Mende Balázs Gusztáv.A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázis után a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17-19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak – összegezte a vizsgálat eredményeit a kutató. A a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében. (MTI)
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 47 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
I. Andrásé lehet a tihanyi apátság királykriptájában feltárt csontok egy része
Még nincs komment