#régészet
Ez nem az a játék, ahol túl nagy teret engednek a mázlinak.
A Göteborgi Egyetem és Leibniz-i Régészeti Központ archeológusai rekonstruálták, hogy miként hatott a neolitikus földművesek betelepedése a Sejerø szigeteken élő halászó-vadászó-gyűjtögető népességre...
A Kelet-Törökországban felfedezett formáció sokak szerint Noé bárkája, a helyszínen most elszenesedett faanyagot találtak.
Fertőzések, alultápláltság, emberi bántalmazás nyomai – a vallási és társadalmi tisztelet ellenére rendkívül rossz sorsuk volt a mumifikálásra tartott macskáknak az ókori Egyiptomban.
F. Romhányi Beatrix, az MTA doktora egy cseh és egy lengyel kutatóval közösen fogja tanulmányozni Kelet-Közép-Európa 14. és 18. század közötti történetét.
A felfedezett sírok közül kiemelkedik egy rangos férfié, akivel együtt egy aranyozott ezüst varkocsszorítót és préselt övdíszeket is eltemettek.
A nagyjából 9000, javarészt békáktól származó csontot tartalmazó árok éveken át bizonytalanságban tartotta a kutatókat. Egy friss tanulmányban megfejtették, hogyan kerültek oda a maradványok.
Most először fedeztek fel a Szuj-dinasztia korából származó nagyfal-maradványokat Peking térségében. A lelet a szakértők szerint nagy jelentőséggel bír.
A hajótörést szenvedő tengerész és legénysége több mint két hónapra rekedhetett Isla de los Estados szigetén, amely Dél-Amerika legdélebbi csücskénél található.
Az emberi maradványok mellett több ékszer és fegyver is előkerült a temetőből, köztük egy olyan kard, amelynek még a fából készült hüvelye is fennmaradt.
A tatárok elfoglalták Pétermonostorát, kivégezték a gyerekeket, fiatalokat, agyonverték a kutyákat, macskákat, borjakat. Hosszú ideig tartózkodtak a városban, csontszőnyeg őrzi a nyomukat.
A régészek összesen nyolc vekni ötezer éves kenyeret fedeztek fel Törökországban, amelyek ritka betekintést engednek a bronzkori közösségek élelmiszertárolási szokásaiba.
A szibériai szkíták már csaknem 3000 éve biztosan fogyasztották tudatmódosító céllal a kannabiszt, amelynek rituális jelentősége lehetett a társadalmukban.
Évtizedeken át látogatták turisták a barlangot, mégsem vették észre, hogy a kőzetbe őskőkori motívumokat véstek – a régészek ezt csak 2019-ben fedezték fel, és azóta 55 állatábrázolást is azonosítottak.
Egy eddig ismeretlen, nagyjából 4000 évvel ezelőtt történt népvándorlás hozhatta el Európába az angol, a német és a skandináv nyelvek ősét, míg a kelták nyelve valószínűleg mégsem az Atlanti-óceán partjáról, hanem Közép-Európából kezdett terjedni.
A zár egy titkos jelszóval nyílt, de mindeddig nem sikerült feltörni a kódot. Most a Cardiffi Egyetem és az Amgueddfa Cymru munkatársai mikro-CT-vel oldották meg a feladatot.
Az emberáldozattal járó capacocha az Inka Birodalom egyik legfontosabb szertartása volt, egy friss kutatás most kiderítette, hogy milyen szereket adhattak az áldozatoknak.
Így már az I. Thotmesz fáraó idején szolgáló hivatalnok mindhárom kutyájának nevét ismerjük, az ismert ősi egyiptomi kutyanevek száma pedig 97-re emelkedett.
Alacsony, csapott homlok, masszív szemöldökív, lapos arc – kínai kutatók először tárták fel, milyen testi jegyek alapján lehet felismerni az embercsoport tagjait, akiket eddig szinte csak a DNS-ükből ismertünk.