November végi cikkünk címében tettük fel a kérdést, hogy Hová tűnt az ellenzék?Azóta nagyon sok belső vita folyt az ellenzéki összefogás pártjai között, megalakultak munkacsoportok, készültek kommunikációs tervek is, de a választók figyelméért továbbra sem küzdenek nagy erőkkel a kormányváltásra szövetkezett erők. Márki-Zay Péter ugyan továbbra is járja az országot, és a sajtóban megjelent hírekre közleményekkel és közösségi médiás posztokkal sűrűn reagálnak az ellenzék politikusai, de az előválasztás második fordulója óta nem voltak képesek diktálni a tempót. Azóta alig fordult elő, hogy akár csak egy napra olyan téma foglalkoztassa a közvéleményt, amivel ők jöttek elő.Ezalatt a Fidesz megerősödöttSzerdán kapták kézhez az ellenzéki pártok vezetői a legújabb, egyelőre nem nyilvános közvélemény-kutatást, amit már az új, összefogott kampányközpont rendelt meg. A számok kijózanítóak. A teljes lakosságra nézve46%-os a Fidesz-KDNP, és csak 32%-os az ellenzéki összefogás listájának a támogatottsága, a Mi Hazánk 5%-ot, a Kétfarkú Kutya Párt 4%-ot kapna, míg további 12% nem szavazna vagy nem árulja el, hogy kit támogatna. Továbbá 52% mondta azt, hogy a mostani kormány maradását szeretné, és csak 43% akarna kormányváltást. Az előválasztás idejéhez képest jelentősen megerősödött a Fidesz. Úgy tudjuk, hogy a kormánypárt saját, szintén nem a nyilvánosságnak szánt mérései is hasonló arányokat jeleztek az elmúlt hetekben. E mérések alapján úgy tűnik, hogy az ellenzék nemcsak hogy lendületet vesztett az október közepe óta tartó passzivitással, de a Fidesz sikeresen át is vette a kezdeményezést, és növelni is tudta a táborát. Októberben még több kutatócég is döntetlen-közeli helyzetet, esetleg enyhe ellenzéki fölényt mért. Januárra tervezték csak a látványos indulástMég e számok ismerete előtt az ellenzéki oldalról úgy értesültünk, hogy komoly választási kampányt idénre már nem terveztek, és januártól készültek csak intenzívebb munkára. Ennek az egyik oka állításuk szerint, hogy ki kellett találni, hogy milyen stáb, és hogyan vezesse az összellenzéki kampányt, miután a legtöbb ellenzéki politikus meglepetésére Márki-Zay Péter lett a közös miniszterelnök-jelölt. "Nulláról kellett építkezni" - emlékeztettek többen is. De van más oka is az ellenzéki oldal lefagyásának. Ahogy egy képviselő fogalmazott, "heten hétfélét gondolunk szinte mindenről, azon kívül, hogy az Orbán-kormányt le kell váltanunk. Így elég nehéz dönteni bármiről". (A hét szereplő az előválasztást szervező hat párt - DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd - illetve az éppen párttá alakuló, Márki-Zay Péter vezette mozgalom, az MMM.)Olyannyira nehéz, hogy már három hete többen is tudni vélték, hogy napokon belül bemutatják az összellenzéki szövetség kampányban használatos nevét, illetve a kampányszíneit. Önálló embléma nem lesz, mert a szavazólapokra úgyis a pártok logóját lehet csak kitenni, így végül a közös jelképről lemondtak, de valamilyen név (demokraták? összefogás?) és dizájn készül, csak nem sikerült még dönteni róla. A patthelyzetet mutatja, hogy két párt is szórólapozós kampányt tervezett december elejére a saját egyéni jelöltjeinek, de a közös kampányközpontból szóltak, hogy várják meg vele, hogy legyen közös dizájn, de nem lett meg, és így az idei szórólapozások elmaradtak. Üléseznek, vitatkoznak, vétóznakA döntési folyamat általában meglehetősen nehézkes. Számos bizottság és munkacsoport kezdte meg működését az elmúlt néhány hétben, van amelyik heti 20 órát is ülésezett, de ezekben a gyakorlati döntések sokszor elakadnak, hiszen minden párt delegáltjának vétójoga van. A feloldhatatlannak tűnő ellentéteket általában a pártelnökök értekezlete oldja fel, ahol információink szerint sokkal simább az együttműködés, mint az alsóbb szinteken dolgozó bizottságokban, csakhogy mire odaér egy kérdés, addigra eltelik egy csomó idő. A pártelnöki értekezlet alatt működik az úgynevezett kampánytanács, ahol jórészt ugyanazok a pártdelegáltak ülnek, akik az előválasztást szervező csapatban dolgoztak együtt. Ők hagyják jóvá a kampánystratégiát, az általánosabb irányvonalakat. És van ezalatt az úgynevezett ellenállási bizottság is, ahol alsóbb szinteken megy az egyeztetés, gyakorlatibb napi ügyekben.Ezen a három szinten dőlnének el a kampány irányai, főbb üzenetei, ha eldőlnének. A körülményesség és a mindenkit megillető vétójog miatt az ellenzéki kampányszervezés az Európai Unió működésére hasonlít: rákényszerít mindenkit a konszenzusra, de cserébe igen lassú. A központi kampányt egy nemrégiben nyílt, a Batthyány-örökmécses közelében lévő irodából szervezik. A hivatalos bérlő Márki-Zay Péter mozgalma, és ide járnak a pártok delegáltjai, itt tartják a személyes egyeztetéseket. Itt van az irodája a Márki-Zay által felkért új embereknek, például Zaránd Péter kampányfőnöknek és Simon András kommunikációs főtanácsadónak. Zaránd korábban a Momentumnál volt kampányfőnök, de 2018-ban kilépett a pártból, és 2019-ben már Puzsér Róbert főpolgármesteri kampányán dolgozott, és közös céget is alapított a publicistával. Simon az ATV-től igazolt a kampánystábhoz, ő vezette a tévénél miniszterelnök-jelöltek vitáját is.Több beszámoló szerint is lassan emésztik meg a pártok, hogy Márki-Zay lett a főnök a kampányban, és hogy igyekszik a saját embereit behozni a rendszerbe. Nem tesz jót a hangulatnak, hogy Márki-Zay felszólította Gyurcsány Ferencet, a DK elnökét, hogy tartsa magát távol a nyilvánosságtól. Ahogy az sem segített, hogy Donáth Anna, a Momentum elnöke első szereplései alkalmával rögtön kritizálta Márki-Zay néhány kampányfogását (főleg a migráns-számlálót), de az sem, hogy Jakab Péter passzív lett az előválasztás első fordulója óta a pártelnöki megbeszéléseken. A legtöbben arról beszéltek, hogy a pártok kivárnak, saját ötletekkel alig állnak elő, a Márki-Zay Péterhez tartozó központ lassan beérkező felvetésein pedig hosszan vitatkoznak. Az együttműködést tovább nehezíti, hogy a pártok szerint a miniszterelnök-jelölt túl nagy frakciót akar magának. Márki-Zay arra készül, hogy egyesíti a két egykori MDF-es veterán pártjait, a Pálinkás József-féle, az előválasztáson elvérzett Új Világ Néppártot; és az eddig az LMP-vel együttműködő, Gémesi György által alapított Új Kezdet nevűt; illetve a saját szervezetét, a Mindenki Magyarországa Mozgalmat. A pártok abba belemennének, hogy a közös listát vezető Márki-Zay Péteren kívül legyen még négy képviselő, aki csatlakozik hozzá, és alapíthassanak egy minifrakciót, de a miniszterelnök-jelölt ennél többet szeretne, és itt megrekedtek a tárgyalások, és idén már várhatóan nem is döntenek a listáról. Ez a vita szintén bénítólag hat a kampánygépezetre. Bojkott, amiről szó sem voltA bénultságra jellemző, hogy amikor kedden az ellenzéki politikusok sorfala előtt Márki-Zay Péter bejelentette a népszavazási aláírásgyűjtést, akkor a kiállást az eredeti terv szerint azzal is erősítették volna a képviselők, hogy hangsúlyozzák, éppen bojkottálják a parlamenti ülést, ami egyébként az utolsó volt 2021-ben, és több olyan törvényről is szavaztak, amelyek az ellenzéket felháborították. Csakhogy a bojkott kommunikációja valahogy elmaradt. Sehol a hírekben nem jelent meg, feltehetően nem sikerült előre kitalálni, hogy ezt ki, hogyan és mikor magyarázza el az újságíróknak illetve a választóknak. Kint voltak a képviselők a Parlament épülete előtt, Márki-Zay célzott is rá beszédében, hogy megy bent a szavazás mindenféle borzalomról, de a bojkott szó egyáltalán nem hangzott el. Megcsinálták, csak senki sem vette észre. A Kúria az utcára küldte az ellenzéketUgyanakkor éppen ettől a népszavazási kezdeményezéstől várják most a pártok, hogy valahogy felveszik az előválasztási lendület fonalát. A népszavazási kérdéseket még Karácsony Gergely nyújtotta be júliusban, és ilyen értelmében a saját miniszterelnök-jelölti kampányához kapcsolódtak. Kettőt közülük sok ellenzéki politikus meglepetésére a Kúria december 8-án át is engedett. (Az egyik az álláskeresési járadék meghosszabbítását írná elő 3-ról 9 hónapra, a másik a Fudan kínai egyetem alapításáról szóló törvény visszavonását kezdeményezi.) Ahhoz, hogy a kormány szexuális propagandáról szóló kérdéseivel egyszerre, a választás napján ezekről is lehessen szavazni, január közepéig 200 ezer aláírást kell összegyűjtenie az ellenzéknek.Emiatt a pártokra, számukra is váratlanul, mozgósítási kényszer nehezedett, újra ki kell menni az utcára, mint az előválasztás idején. A láthatóság, a közös ügy reményeik szerint megmozgatja majd a saját oldalukat, még akkor is, ha már előre húzzák többen a szájukat, hogy a kérdéseknek nagyon sok értelmük nincs, mert ha nyernek, akkor kormányra kerülve úgyis megoldják ezeket, ha meg vesztenek áprilisban, akkor az eredmény bármi is lesz, rajtuk már nem segít. További nehézség egyesek szerint, hogy a Fudan alapvetően budapesti ügy, nem biztos, hogy a vidéki mozgósításnak segíteni fog. Ugyanakkor máris elkezdődött egymás figyelése: melyik párt hány aláírást szerez majd, kire lehet számítani egy közös ügy érdekében, ki rak bele elég energiát, ha nem a szigorúan vett saját érdekeiről van szó. Elvben mindenki gyűjteni fog, már csütörtökön kint lesznek a pultok a fagyos utcákon. A kereteket leraktákAnnyiban a pártok már megegyeztek, hogy a kampány közös részének a költségeihez mindannyian hozzájárulnak, mégpedig az állami támogatásnak azzal a részével, amit nem az egyéni jelöltek kapnak. Arról is egyezség született, hogy a közvélemény-kutatásokat közösen rendelik, és a kutatási szakértőiknek is alakult egy külön bizottsága, ahol együtt értékelik ki őket.Kijelölték azt a 27 egyéni körzetet is, ahol a legélesebb lehet a verseny, és ahová külön erőforrásokat kell összpontosítaniuk - ezeket szokás billegő körzeteknek nevezni.A háttérben folyt tehát eredményes munka is, csakhogy amíg ez kifelé alig látszik, és nincsenek kezdeményezések, új témák, csak a napi lapszemle méltatlankodó megosztása a Facebookon, addig úgy látszik, hogy megállíthatatlan a Fidesz erősödése.