Kommunikációban mérik a teljesítményt a negyedik Orbán-kormányban. Miniszterek, ha kell, egymásnak is nekifeszülnek, hogy a nyilvánosságban bizonyítsák rátermettségüket. Novák Katalin államfői jelölésében nagy szerepe volt annak, hogy sikeresen építette fel a mintaszerű fideszes családanya imázsát. Alig három hónappal a választás előtt a kampánygépezet már katonás rendben pörög, mert "minden áldott napot meg kell nyerni." Orbán Viktor már a '90-es évek elején felismerte a hatékony politikai kommunikáció jelentőségét, a 2002-es választási vereség pedig megerősítette abban, hogy a nyilvánosság feletti kontroll a garanciája a hatalomban maradásnak. A Fidesz a baloldali médiafölényben találta meg a 2002-es vereség legfőbb okait, ezért ellenzékben minden erőforrását médiabirodalma kiépítésére fordította. 2010 és a kétharmados győzelem után a jobboldal lépésről lépésre gyűrte maga alá a nyilvánosság különböző tereit: előbb a közmédiát, majd a kereskedelmi rádiókat, és a köztéri hirdetések piacát. 2015-ben újabb szintet lépett a rendszer: a Simicska-konfliktus után központosították majd megsokszorozták az állami reklámkiadásokat, és gigantikus médiabirodalmat építettek állami bankok nyújtotta milliárdos hitelekből. Azóta százmilliárdos nagyságrendű közpénzt fordtott a kabinet saját maga népszerűsítésére. A kormányzati munka fókusza egyre a kommunikáció irányába tolódott: Orbán Rogán Antal vezetésével létrehozott a Miniszterelnökség mellett egy „párhuzamos kancelláriát” - a kizárólag a kommunikáció irányításával megbízott Miniszterelnöki Kabinetirodát. Az agresszív médiapolitika és a nyilvánosság szerkezeti átalakulása - az internet és a közösségi média tömeges elérésével - újszerű kormányzati működést követelt meg. Ez a fő oka annak, hogy az elmúlt négy évben a kormányzati politika és a stratégiai döntéshozatal szinte teljesen alárendelődött a kommunikációs- és kampányszempontoknak. A sokáig csúcsminisztériumként működő Miniszterelnökség Gulyás Gergely alatt lassan elsúlytalanodott, feladatai többsége a közigazgatás működtetésére korlátozódik. A jelentősebb közpolitikai döntések - mint a rezsicsökkentés, a határzár építése, LMBTQ-törvény - elsősorban választási-tematizációs célt szolgálnak; ezekben a kormánytagok többségének végrehajtó-közvetítő szerepet osztanak csupán. Politikai kérdésekben Orbán rendszerint Rogán és az állandó kampánystáb - Kubatov Gábor, Gyürk András, Habony Árpád, olykor Orbán Balázs - véleményét kéri ki, mielőtt határoz.