A Gellérthegyi Sikló Kft. megkapta a Citadellához vezető felvonó új építési engedélyét, erről a kft. ügyvezetője, Walton Imre beszélt a Népszavának. Elmondta, hogy korábban már megkapták az építési engedélyt, „de a Budavári Önkormányzat kezdeményezésére, egyetértésben a Fővárosi Önkormányzattal több olyan módosítást hajtottunk végre a projekt műszaki tartalmában, amelyek együttesen még inkább környezetkímélő módon teszik lehetővé a beruházás valóra váltását”.Arról is beszélt, hogy abban bíznak, már 2023 második felében közlekedhet az új sikló, ami a tervek szerint 72 másodperc alatt teszi meg az utat a Gellérthegy lábától a tetejére tervezett kilátóig, és Walton szerint kiváltja majd a buszforgalmat, mert napi 7200, évi 7 millió utast tud majd felvinni a hegyre. Az új építési engedéllyel most elkezdhetik a tereprendezési munkálatokat és a régészeti feltárásokat, hogy aztán megkezdődhessen a tényleges kivitelezés, ami a mostani ütemtervek szerint 13 hónapig tart majd. A Népszava azt írja, a beruházás összköltségét 12-13 milliárdra becsülik.Az új engedélyezési terv három pontban tér el a korábbitól: nem lesz buszparkoló az alsó állomásnál, a kabinok a korábbi 40 fő helyett 52 utast szállíthatnak egyszerre, megépül a „kilátóhurok”. Utóbbi egy félköríves terasz, ami a felső állomáshoz csatlakozik, ezt pedig korábban, a környezetvédelmi engedélyezéskor erősen nehezményezte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. A sikló nyomvonala a Hegyalja út és a Citadella között húzódik majd, a korábban ismertetett tervek szerint az alsó állomás üzletekkel és kávézóval közvetlenül a Rác fürdő mellett épül meg. A sikló egy 100 méteres alagútból indul majd, a kabin pedig az Orom utcánál bukik ki felszínre, ahonnan 190 méter hosszan átlag négy méter magasan halad majd a Citadella-sétány alatti végállomásig.Walton a Népszavának azt mondta, utóbbihoz négy méter széles sávban vágnak ki 73 fát, amelynek harmada gyakorlatilag halott, és ki kell vágni a Tabán területén további 18 fát, amik közül 11 rossz állapotú, de mindegyik fát pótolják majd „a kerület által megjelölt helyszínen”.A sikló megvalósítására létrehozott cégbe 2004-ben társult a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Budapest Gyógyfürdő és Hévízei (BGYH) Zrt., az alsó állomás területe a cég tulajdonában van. A projektcégben 25 százalékos tulajdonrészt birtokló BGYH-t időközben a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) váltotta fel, a magánbefektetői oldalon Bató Csaba érdekeltségébe tartozó S-2018 Eszközkezelő mellett pedig megjelent a Gellért Hill Experience Kft., amely némi cégáttéten keresztül Kreinbacher Józsefhez köthető. Utóbbi a Népszava szerint idővel átvenné a teljes magánbefektetői hányadot. A lap úgy tudja, hogy Kreinbacher a fővárosi támogatás biztosítása érdekében a korábbi egyezségben szereplő 300 millió forint helyett 500 millió forintot adna a fővárosi tulajdonban lévő földterület használati jogának egyszeri megváltásaként, ezenfelül 40 éven keresztül további 250 millió forintot fizetne évente. Eközben a kormány pedig megbízta a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) a szakmai koncepció kidolgozásával, hogy kivizsgálják, a gellérthegyi közpark fenntartása finanszírozható-e a sikló működéséből származó nyereségből.