Gulyás Gergely ragaszkodik hozzá, fogalma sem volt, hogy novemberben kiszálltak a rendőrök három minisztériumhoz. Szerinte nem is baj, hogy az érintett miniszterek nem szóltak erről. De Gulyás érvei nem stimmelnek: legkésőbb decembertől mindhárom minisztériumban tisztában voltak vele, hogy a Völner-ügy miatt tartottak házkutatást. Hiába kérleltük, Gulyás nem adott egyértelmű választ arra, hogy a korrupcióval gyanúsított Völnernek le kellene-e mondania a képviselői posztjáról. Rogán kabinetfőnökének elcsalt egyetemi vizsgái pedig szóba sem kerültek a kormányülésen. November 25-én egyszerre három minisztériumban tartottak házkutatást a Völner-Schadl-ügyben. Nem tudni, hogy előfordult volna ilyesmi az elmúlt tizenkét évben, ezért nehéz elképzelni, hogy csak az érintett hivatalokban értesültek volna róla. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mégis azt állítja, fogalma sem volt az egészről egészen eddig a hétig, amikor megjelent a hír a sajtóban. Ha így van, az érdekes képet ad a kormányzati információáramlásról. Ha viszont mégis tudtak róla, felmerül a kérdés, miért nem hozták nyilvánosságra.Csütörtökön számos kérdést feltettünk erről Gulyásnak.Nem szóltak a házkutatásokról, na és?A nyomozók azért jelentek meg az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi), az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM), valamint a Paks-minisztériumban november végén, mert a gyanú szerint Völner Pál államtitkár ezekben a hivatalokban is próbált Schadl György érdekében eljárni különböző ügyekben. Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, aki az ügyészség szerint éveken át adott kenőpénzeket Völnernek, Varga Judit igazságügyi miniszter helyettesének. Előfordult, hogy Völner a minisztérium bejáratánál rakott el hárommillió forintot.Hogyan lehetséges, hogy ha házkutatást tartanak három minisztériumban, arról nem értesül a többi kormánytag? - kérdeztük Gulyástól, aki először arra hivatkozott, hogy az ügyészek titoktartási nyilatkozatot írattak alá a házkutatáskor. Ez valóban így van, de egyrészt a házkutatás tényéről beszámolhattak volna a kormánynak, csak azt nem mondhatták el, hogy milyen ügyben érkeztek a nyomozók. Másrészt a titkosítást december 6-án feloldotta az ügyészség, utána ez sem kötötte őket.A birtokunkban levő nyomozati iratok alapján mindhárom minisztériumban tudták, hogy az ügyészek Schadl György után nyomoznak, hiszen a kutatást elrendelő határozatban szerepelt a neve.December 7-én az ügyészség nyilvánosságra hozta, mivel gyanúsítják Völnert és Schadlt. Gulyás elmondása szerint az érintett miniszterek ekkor sem értesítették a többi kormánytagot, hogy két héttel korábban Schadl-ügyben volt náluk házkutatás.„De miért kellett volna értesíteni?” - kérdezett vissza Gulyás. „Egy céggel kapcsolatban bizonyos iratokról másolatot készítettek, jegyzetet készítettek, betekintettek. (...) Ha valakinek a tevékenységével kapcsolatosan a hatóságok szerint bűncselekmény gyanúja felmerül, akkor ez történik. Az illetékes minisztert értesítik, és ennek megfelelően járnak el. Ez történt ebben az esetben is.”Kértük Gulyást, hogy magyarázza el, mi a kormányzati eljárás abban az esetben, ha rendőrök jelennek meg egy minisztériumban, kezükben házkutatási engedéllyel. Azt mondta, eddig nem alakítottak ki erre protokollt, mert „ez valóban ritka esemény, de ettől még az a helyes, ha a minisztert értesítik, a miniszter pedig eldönti, hogy van-e bármilyen teendője ezzel vagy nincsen”.„A konkrét esetben, mivel az ügynek politikai vonatkozása akkor egyáltalán nem volt, nem tudok arról, hogy bárki mást a minisztereken túl értesítettek volna. Szerintem helyesen jártak el, úgy, ahogy az adott helyzetben elvárható, érthető és normális is volt.”Gulyás szerint legfeljebb utólag lehet azon gondolkodni, hogy érdekes lett volna, ha tudjuk, hogy a házkutatások Völner Pálhoz is kapcsolódnak, de ezt akkor nem tudta senki. Ekkor ismét jeleztük Gulyásnak, hogy december 7-e után mindhárom minisztériumban tisztában voltak a helyzettel, ezek szerint mégsem szóltak senkinek.„De kinek vagy miről kellett volna szólni? Hogy képzeljük el, hogy náluk csináltak feljegyzéseket két héttel vagy egy héttel korábban? (...) Én nem látom ennek az elengedhetetlen szükségszerűségét” - válaszolta.Azt mondta, ha hasonló jellegű házkutatás lenne a Miniszterelnökségen, ő sem feltétlenül szólna a többi kormánytagnak. Túléli, ha gyengekezűnek tűnikKözvetve Gulyás minisztériuma is érintett, mivel a Paks-minisztérium irodái a Miniszterelnökség telephelyén találhatók. Elmondása szerint csak most szerdán érdeklődött az ügyről Süli János Paks-miniszternél. Korábban nem érezte szükségét, pedig az ügyészség már decemberben nyilvánosságra hozta, hogy Schadl és Völner Sülinél is próbáltak ügyeskedni.Gulyás azzal érvelt, hogy nincs irányítási joga a Paks-minisztérium felett, azt csak formálisan sorolták a Miniszterelnökség alá. Megkérdeztük, nem tart-e attól, hogy gyengekezűnek tűnik, ha nem értesül egy házkutatásról a minisztériuma alá tartozó hivatalban. „Ha ilyen látszat keletkezik, azt is túl fogom élni valahogy.”Gulyás kitartott amellett, hogy a Völner-ügy „egyedi elkövetés”, és bár három különböző minisztérium érintett, a kormány nem indít belső vizsgálatot. Szerinte azért sincs szükség erre, mert a gyanúsítás alapján Völner nem tudta elérni, hogy a Schadl igényének megfelelő pályázatot írjanak ki. Az sem változtat ezen, hogy a lehallgatási iratok alapján Völner azt mondta Schadlnek, hogy Süliéknél „szeretettel várják” a dolgot.Rogán kabinetfőnökéről nem beszéltek a kormányülésenA nyomozati iratokból derült ki az is, hogy Schadl egyetemi vizsgákat intézhetett Nagy Ádámnak, Rogán Antal kabinetfőnökének. Gulyás nem tudja, Rogán érdeklődött-e erről Nagynál. A következményekről azt mondta, egyelőre várják a pécsi egyetemi vizsgálat végét, de nem került szóba az ügy a kormányülésen, mert az „egy komoly testület”.Schadl kamarai vezetőként kaphatott diplomata útleveletGulyás először azt mondta, nem tudja, miért kapott Schadl diplomata útlevelet a külügyminisztériumtól, majd helyesbített, hogy tudomása szerint minden kamarai vezető kap ilyet, és ez helyes is (a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar 2015 ősze óta nem kamarai formában működik).Schadlnek és feleségének is volt diplomata útlevele, ezzel a zsebükben igyekeztek Dubajba, amikor elfogták őket a reptéren. Ezeket az útleveleiket idén januárban a Külügyminisztérium visszavonta.Le kellene mondania Völnernek? Szerettük volna megtudni azt is, hogy Gulyás szerint Völnernek le kellene-e mondania a képviselőségről, de hiába kérdeztük többször, nem adott erre egyenes választ. Azt mondta, ha a gyanúsítás igaz, akkor le kell mondania, de a mostani helyzetben csak Völner tudja megítélni, hogy szükség van-e erre. Kértük, hogy válaszoljon igennel vagy nemmel, szerinte le kell-e mondania Völner Pálnak. Nem válaszolt.A végrehajtás rendszere jól van így, ahogy vanAz Igazságügyi Minisztérium 2015-ben alakította át a végrehajtás rendszerét. Akkor azt ígérték, „kiépül a transzparensen, gazdálkodásában felelősen, a jogszabályoknak, továbbá az általános etikai szabályoknak megfelelően, erkölcsösen és közhitelesen működő szervezet”.Ehhez képest hét évvel később a végrehajtói kar elnöke előzetes letartóztatásban van, amiért több végrehajtót korrupt módon juttathatott pozícióba. Megkérdeztük Gulyást, hogy juthattunk idáig.Szerinte egyszerűen arról van szó, hogy ha a vádak igazak, akkor nem megfelelő ember került a végrehajtói kar élére. De koncepcionális változtatásra nincs szükség.