A magyarok közel fele megbízhatatlannak tartja a közmédiát és a TV2-t, nyomtatott lapokat már alig olvasnak

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
A friss Reuters Digital News Report szerint világszinten csökkent a hírek iránti érdeklődés. Ezzel együtt az újságírásba vetett bizalom is csökkent számos országban. A magyar hírfogyasztók nem igazán nézik és nem is igazán bíznak a közmédiában. A 444 heti elérés alapján a harmadik helyen végzett az online portálok között. A Reuters Institute, az Oxfordi Egyetem médiakutató intézete június 15-én kiadta a 2022-es Digital News Reportot: ez a világ legnagyobb, évente megjelenő felmérése az online médiáról, melyben globálisan, illetve 46 országra lebontva elemzik az emberek média- és hírfogyasztási szokásait. Az online kérdőívet összesen 93 432 fő töltötte ki, Indián és három afrikai országon kívül reprezentatívnak tekinthető.Globálisan romló tendenciákAmi a nemzetközi, általános helyzetet illeti, a tanulmány megállapítja, hogy a közönség nagy része általánosságban elkezdett elfordulni a hírektől, 38 százalék pedig kifejezetten igyekszik kerülni az olyan témákat, mint az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány vagy a megélhetési válság. Brazíliában ez a szám öt év alatt megduplázódott, és az emberek 54 százalékára jellemző, ami nagyon magas. A hírkerülők száma a britek között is megugrott, most 46 százalék.Világszinten a válaszadók 43 százaléka unja a politikai, illetve a coviddal kapcsolatos hírek ismétlődő jellegét. 36 százalék - különösen a 35 év alattiak - azért kerüli a híreket, mert rossz kedve lesz tőlük, de voltak, akik azzal indokolták a döntésüket, hogy a hírolvasás olyan vitákhoz vezet, amelyeket inkább elkerülnének, vagy pedig azzal, hogy tehetetlennek érzik magukat tőle.A tavalyi javuláshoz képest 2022-re ismét csökkent az újságírásba vetett bizalom, az országok majdnem felében. Így idén globálisan a megkérdezettek 42 százaléka válaszolta azt, hogy többnyire megbízik a hírek valóságtartalmában. Az Egyesült Államok mellett Szlovákiában a legalacsonyabb a bizalom mértéke, mindössze 26 százalék, de a magyarok sem állnak sokkal jobban 27 százalékkal. Ez különösen extrém például Finnországgal szemben, ahol az emberek a leginkább megbíznak a hírekben, 69 százalékuk. Magyarországon egy év alatt 4 százalékponttal csökkent ez az arány. (Ezzel szemben, ha nem általánosságban nézzük, a saját maga által fogyasztott híreknek a magyarok 47 százaléka hisz.)Világszinten jellemző, hogy a fiatalok nehezen kapcsolódnak be a hírfogyasztásba. A már közösségi médiával felnőtt 25 év alatti korosztály szokásai még az őket eggyel megelőző generációhoz képest is nagyon mások: 78 százalékukat kevésbé érdeklik az olyan hagyományos hírtémák, mint a politika. A fiatalok híraggregátor oldalakon, keresőből és a közösségi média megosztásokon át érik el a híreket. Nem lesz meglepetés, hogy ők a Facebook helyett sokkal inkább az Instagramot és még nagyobb számban a TikTokot használják, utóbbit globálisan a 18-24 évesek 40 százaléka nyitja meg heti rendszerességgel. 15 százalékuk itt keres, beszél meg és oszt meg híreket.Az orosz-ukrán háború kitörése után egy hónappal végeztek egy kiegészítő kutatást is az Egyesült Királyságban, az Egyesült Amerikai Államokban, Lengyelországban, Németországban és Brazíliában. Az derült ki, hogy a németek és a lengyelek támaszkodnak legnagyobb számban a televíziós híradásokra, de ez egybevág korábbi kutatások eredményével, krízishelyzetekben mindig nő a tévék nézettsége. Ugyanakkor a háború eredményeként a németek, a lengyelek és az amerikaiak közt is nőtt a konfliktus híreit tudatosan kerülők száma. Magyarországi média- és hírhelyzetA hazánkkal foglalkozó fejezet először is megállapítja, hogy nemcsak a közmédia vált a kormány propaganda-eszközévé az elmúlt tíz évben, hanem a kereskedelmi média nagy része is vagy kormányközeli szereplők ellenőrzése alatt van, a tulajdonos, az állami reklámköltések, vagy más közfinanszírozás révén. A legtöbb külföldi médiatulajdonos elhagyta az országot.Ami a „hagyományos” média - tévé, rádió, heti- és napilapok - heti elérését illeti, 48 százalékkal vezet az RTL Klub. A leghallgatottabb a Retro Rádió (18 százalék), ahonnan többen tájékozódnak, mint az MTV-ből (16 százalék) vagy a Magyar Rádióból (12 százalék). A legkevesebb embert a 168 óra éri el, mindössze 7 százalékot.Az online média szabadabbnak nevezhető ugyan Magyarországon, mint az offline, de a források közti hatalmas egyenlőtlenség ezen a téren is tetten érhető, a választás előtt például a Facebookot elárasztották a kormánypárti posztok - írja a tanulmány.Az online médiában heti elérést tekintve 37 százalékkal az Index vezet, második egy százalékkal mögötte a 24.hu, harmadik helyen 30-30 százalékkal a 444 és az Origo. A hirado.hu az alsó harmadban kullog 12 százalékkal.A magyarok kiemelkedő többsége (87 százalék a közösségi médiát is beleértve) online fogyasztja a hírek többségét. Eközben fontos váltás látszik a médiafogyasztási szokásokban: a magyarok körében már többen vannak azok (64 százalék), akik a közösségi médiából tájékozódnak, mint azok, akik tévéből (56 százalék, ez ráadásul az elmúlt hat évben 16 százalékot csökkent). Print kiadványokból is majdnem ennyivel kevesebben jutnak a hírekhez, ez nagyon alacsony, mindössze 12 százalék.A legmegbízhatóbbnak a HVG-t és az RTL Klubot tartják (52 és 51 százalék). Ebben a kérdésben utolsó helyen végzett a Blikk, az emberek 47 százaléka nem tartja megbízhatónak a lapot. A Blikket alig lemaradva követi két kormányhoz bekötött tévé: az MTV-ben a megkérdezettek 45 százaléka, a TV2-ben 44 százalék nem bízik meg. Nem meglepő, hogy csupán 15 százalék azoknak az aránya, akik szerint a média független a politikai befolyástól vagy a kormány befolyásától - bár meglepő, hogy ez az érték 2017-hez képest valamelyest nőtt.A magyarok hírfogyasztásra a közösségimédia-platformok közül kimagasló arányban, 60 százalékban a Facebookot használják, majd jócskán lemaradva, 27 százalékban a Youtube-ot. Az emberek kicsit több mint harmada oszt meg rendszeresen híreket másokkal a közösségi médiában, üzenetküldő appokon vagy emailben.2016 óta jelentősen nőtt azok száma - 43-ról 72 százalékra -, akik okostelefonon olvasnak híreket. Eközben 74 százalékról 55-re esett vissza azok aránya, akik számítógépet használnak ehhez. A megkérdezett magyarok 11 százaléka fizet a hírekért, míg például a svédeknek 33 százaléka, a norvégoknak pedig 41 százaléka.A jelentés megemlíti a Partizánt is, mint olyan online tévécsatorna, ami próbálja megvalósítani a közszolgálatiságot. De reménykeltő fejleménynek nevezik testvérlapunk, a tényellenőrző Lakmusz indulását is.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció