Jelentős mértékben megerősíti a NATO keleti arcvonalát az USA, közölte Joe Biden a katonai szövetség madridi csúcstalálkozójának nyitányán. „Vlagyimir Putyin összetörte a békét Európában. Az USA és szövetségesei pedig felveszik a kesztyűt, bizonyítván, hogy a NATO-ra minden korábbinál nagyobb szükség van, minden eddiginél fontosabb” – mondta az Egyesült Államok elnöke, majd bejelentette, hogyállandó főhadiszállást létesítenek Lengyelországban az amerikai szárazföldi haderő 5. hadtestének; rotációs dandárt telepítenek Romániába; két század F-35-öst telepítenek Nagy-Britanniába; megerősítik a balti államokban rotációsan állomásozó alakulataikat; a haditengerészet két rombolóját Spanyolországba telepítik, ahol így ezentúl hat rombolójuk fog állomásozni; Németországba és Olaszországba légvédelmi egységeket telepítenek. A hadtest a hadseregnél kisebb katonai alakulat, amely általában így is legalább két hadosztályból áll. A 2020-ban reaktivált 5. hadtest alárendeltségébe jelenleg a 2. páncélos ezred, a 41. tábori tüzérdandár, a 12. repülő dandár; a 173. légideszant dandár, légvédelmi dandárok, kiképzőparancsnokságok, logisztikai zászlóaljak, felderítő és rejtjelező dandárok tartoznak.A csúcstalálkozó nyitányaként a házigazda Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is arról beszélt, hogy „Oroszország közvetlen fenyegetést jelent a biztonságunkra”. A főtitkár Kínáról is beszélt. „Kína nem az ellenségünk. Ettől persze még tekintettel kell lennünk arra, milyen hatással van a biztonságunkra az, hogy nagy összegeket fektet modern katonai képességeibe, nagy hatótávolságú rakétáiba vagy atomfegyvereibe, illetve hogyan próbálja ellenőrizni a kritikus infrastruktúrát, mint amilyen az 5G” – mondta.Stoltenberg történelminek nevezte a madridi csúcsot, ami abból a szempontból biztosan igaz, hogy utána a szövetség új tagokkal bővülhet. A madridi találkozó előestéjén Törökország visszakozott korábbi elutasító álláspontjától, és memorandumot írt alá Finnországgal és Svédországgal arról, hogy támogatja csatlakozásukat a katonai szövetséghez. Törökország azután jelezte kifogásait, hogy a két északi állam már hivatalosan is beadta felvételi kérelmét. Kissé mondvacsináltnak tűnt az ok: arra hivatkoztak, hogy Svédország és Finnország terroristákat bújtat, de terroristák alatt Erdogan török elnök politikai ellenfeleit értették.Érdekes momentuma volt a csúcs első napjának, hogy az ukrajnai fegyverszállítások fenntartásáról pont a német kancellár, Olaf Scholz beszélhetett. Németország eleinte vonakodott a fegyverszállításoktól, a bucsai mészárlásig kizárólag golyóálló mellényeket, sisakokat, egészségügyi ellátmányt adományozott Ukrajnának. Részben a második világháború után kialakult reflexei miatt, részben azért, mert Oroszország legnagyobb európai kereskedelmi partnereként és az orosz gáz első számú európai felhasználójaként próbálta nem elmérgesíteni a viszonyát Moszkvával. Ezért is szimbolikus jelentőségű, hogy most Scholz jelenthette be azt, hogy a NATO hosszú távon készül fegyverekkel ellátni Ukrajnát. Egészen pontosan „addig, amíg csak szükség van erre”, fogalmazott. „Jó, hogy az itt összegyűlt országok és még sok más ország felajánlásokat tesz azért, hogy Ukrajna megvédhesse magát. Legyen szó pénzügyi támogatásról, humanitárius segélyről, de a fegyverekről is, amikre Ukrajnának sürgősen szüksége van. Az üzenet az, hogy folytatni fogjuk, mégpedig intenzíven, mindaddig, amíg erre szükség van, hogy képessé tegyük Ukrajnát önmaga megvédésére” –mondta.
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 48 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
Hadtestet telepítenek Lengyelországba az amerikaiak
Még nincs komment