Péntek éjszaka adta be az Országgyűlésnek a Pénzügyminisztérium a következő költségvetésről szóló törvényjavaslatot.
+13 hasonló
Ezúttal arra a hírre reagált így, amely szerint a 2027-es költségvetési tervezetben a kormány volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásaira különített el forrásokat.
+6 hasonló
A jegybank azért lépett, mert úgy ítélte: jelentősen romlott a bank pénzügyi helyzete.
+3 hasonló
A főpolgármester véleménye három szóból és egy felkiáltójelből áll.
+2 hasonló
Az Alta Bankából a gyanú szerint külföldre menekítette ki pénzét a vasárnapi választás után a bukott elnökhöz köthető tulajdonos.
+1 hasonló
Egy alig ismert bulvárportál kiadója első három üzleti évében közel kétmilliárd forint profitot termelt, és 829 millió forint osztalékot fizetett ki. Honnan jön a pénz, és kiknél landol? A nyomokat követve egy volt fidelitasos vezérigazgatóhoz, egy ügyvédi irodához, azon keresztül pedig Sarka Kata, Rogán-Szendrei Cecília és Bessenyei István üzleti köréhez jutottunk.
+1 hasonló
A kriptotőzsde saját forrásból vásárolt újra tokeneket.
Tetemes eséssel zárták a hetet a tőzsdék az Egyesült Államokban, különösen a technológiai vállalatok húzták lefelé az árfolyamokat. Sokféle magyarázat van, kezdve a jövő heti félidős választásokat övező bizonytalanságoktól egészen addig, hogy most jött el a pillanat, amikorra kipukkadt a mesterséges intelligencia tőzsdei buborékja.
A miniszterelnök azt írta, hogy „inkább egészségügyre, oktatásra, építkezésre, biztonságra, adócsökkentésre és béremelésre költünk”.
Vállalkozások hatékonyságának fejlesztésére írtak ki pályázatot, a számvevőszék szerint a cél nem feltétlenül jött össze.
A tárcavezető szerint a települések „a jövő évi költségvetés nagy nyertesei”.
Jelentős különbségek alakultak ki a magyarországi régiók gazdasági teljesítményében az elmúlt években. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a magyar GDP 11,4 százalékkal haladta meg a 2020-as szintet, ám a növekedés területileg rendkívül egyenlőtlenül oszlott meg. Pest megyében 20,3, Budapesten 17 százalékos volt a bővülés, addig a Dél-Alföldön mindössze 3 százalékkal nőtt, Észak-Magyarország pedig mínuszban volt.
A beruházások gyorsabb lefolytatását remélik az intézkedéstől.
Wgyszerre szorítja a munkaerőhiány, a klímaváltozás, az importverseny és a szabályozási környezet a magyar zöldség- és gyümölcstermelőket – mondja Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ (a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének) elnöke. Interjú.