Mind a Szenátusban, mind a Képviselőházban többséget szereztek a „kékek”, rekordszámban járultak a szavazógépekhez a fekete és a hispán szavazók, akik meg akarták büntetni Donald Trumpot az elmúlt két évért. Texasban és Kansasban évtizedek óta először nyertek a demokraták. De mihez kezdenek a többségükkel?
+2 hasonló
Egy olyan ügyben írt alá megállapodást a magyar és az amerikai külügyminiszter, ami minket nem igazán érint, az Egyesült Államokban viszont fontos politikai fegyver lehet. Az árukapcsolás akkor sem szerencsés, ha energiaügyi alku jár vele.
Heti kulturális programajánló
Komolyzenei programajánló
Bezáratta az esztergomi Szent István Strandfürdőt a kormányhivatal, mert a százévesnél is öregebb létesítmény állapota leromlott a fejlesztések elmaradása miatt. Közben állami támogatásból épült a polgármester nagybátyjához, a MOL-vezér Hernádi Zsolthoz köthető hotel, amelynek a vendégei ingyenesen használhatják a szomszédságában két évtizede működő élményfürdőt.
Tizenöt év után nem Ókovács Szilveszter az Operaház főigazgatója. November 2-án Tarr Zoltán kultuszminiszter azonnali hatállyal megszüntette a megbízatását, miután az intézmény átvilágítása és mintegy 200 ezer oldal papiros átnyálazása után hiányosságokat és szabálytalanságokat talált a minisztérium. Voltak operarajongók, énekesek és muzsikusok, akik a hírre pezsgőt bontottak.
Ezekben a napokban a saját példáján demonstrálja ország-világ előtt Orbán Viktor, hogy szorult helyzetében miként írja felül a több évtizedes Fidesz-kommunikáció axiómáját: a kritikákra, vádakra soha nem válaszolni, soha nem védekezni, csakis támadni.
A múlt pénteken benyújtották a 2027-es költségvetést – öröm volt megélni ezt a pillanatot, midőn hazánk visszatért a hétköznapi demokráciákban megszokott ügyintézési rendhez. Aztán ez az öröm alábbhagyott: sok soron nem úgy és nem azok és nem annyit kapnak, akiknek és amennyit kellene.
A tűzifaigényre hivatkozva oldotta fel a szakminiszter az általa meghirdetett fakitermelési moratóriumot. Ám korántsem csak a szociális tűzifa miatt fűrészelnek: az erőművek is várják az erdők fáit, hogy rossz hatékonysággal menjen füstbe minden egyes köbméter.
Megjelentek a Tisza-kormány új lakáspolitikájának első elemei, a magánszemélyeknek és társasházaknak szóló Wekerle Plusz programcsomag. Ezzel egyidejűleg a kormány deklarálta, hogy el kíván mozdulni elődje tulajdoncentrikus lakáspolitikájától, és ismertette a tervezett bérlakás- és kollégiumépítés pénzügyi keretszámait. A cél üdvözlendő, hiszen Magyarországon a lakott lakások mintegy 90 százalékában a tulajdonos él, mindössze 10 százalékukat bérlik, ezzel a sereghajtók között vagyunk Európában.
Az aszály miatt kiszáradt talaj terhelhetősége csökken, ami az elavult technológiával felépített házak süllyedéséhez, repedezéséhez vezet. E folyamat országos jelenség, és az akár százezreket érintő károk kezelésének egyelőre nincs gazdája.
Jól felépített narratíva, a klubelnökhöz hű klientúra – a kormány összeférhetetlenségi törvénye ellenére újabb négy évre tervez a Fradi élén a Fidesz leköszönt pártigazgatója, Kubatov Gábor. Ennek megértéséhez nem elég lopást kiáltani.
Évekig alig kapott figyelmet a 0–10 éves korosztályt ellátó intézményrendszer, ám immár önálló államtitkárság foglalkozik ezzel. Ennek vezetőjével az óvodai alapprogram megújításáról, a rugalmas iskolakezdésről, az eddigi teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és a szakemberhiányról beszélgettünk.
A Titkaink ősbemutatója 2013-ban volt; a kritika és a közönség is nagyon gyorsan besorolta a Pintér-életmű csúcsdarabjai közé. Mégis – vagy éppen ezért – tizenhárom évet kellett várni, hogy egy másik rendező egy másik társulattal műsorára tűzze. És ők sem tették előzmény nélkül, hiszen Nagy Péter István két éve megrendezte a Gyévuskát Szombathelyen.
A maffia, Kuba és Fidel Castro, a Szovjetunió és a KGB, esetleg a klasszikus többlövész-teória – J. F. Kennedy 1963-as meggyilkolása a mai napig az összeesküvés-elméletek egyik legfőbb táptalaja. Végül is kevés konteó mondhatja el magáról, hogy Oscar-díjas rendező készített róla filmtörténetileg is jelentékeny mozit.
Külföldön él, de sokat jár haza, a közelmúltban például Liszt Krisztus oratóriumát énekelte a Müpában. A szerepeiről, a hangjáról, az ideáljairól, a karmesterekről és a rendezői operákról kérdeztük.
A kis Wolfgang Amadeus Mozart nem volt egyedülálló csodagyerek, de a hozzá hasonlók többségétől eltérően ő csodafelnőtté változott. A 18. században megváltozott, ahogy a gyermekkorra és a tehetségre tekintünk, miközben kialakult a modern show-biznisz és a polgári koncertélet. Mindez együttesen vezetett a gyermekvirtuózok kultuszához. De mi maradt belőle?
Saturnint, az inast a regény névtelen narrátora, egy jómódú, felső-középosztálybeli, átlagosan unalmas életvitelt folytató, 30 éves fiatalember fogadja fel. E fiatalember magát egy fantáziátlan, lomha, humorérzék nélküli férfinak látja, s hogy valóban ilyen, arról olvasás közben többé-kevésbé mi is meggyőződhetünk. Ő az egyetlen olyan szereplője ennek a kacifántos történetnek, aki soha nem ért semmit.
A Krétakör Színház alapítója nyolc éve – jórészt politikai okokból – költözött Franciaországba, de most ő is pályázott az Új Színház vezetésére. Székely Gábor és Dörner György örökségéről, a színház újragondolt szerepéről és a hazaköltözés esélyeiről is kérdeztük.
Forrai Katalin meghatározó szerepet játszott a kisgyermekkori ének-zenei nevelés korszerű, tudatos módszertani rendszerének kidolgozásában. Művei ma is az óvodai zenei nevelés fundamentumának számítanak.
