Mind a Szenátusban, mind a Képviselőházban többséget szereztek a „kékek”, rekordszámban járultak a szavazógépekhez a fekete és a hispán szavazók, akik meg akarták büntetni Donald Trumpot az elmúlt két évért. Texasban és Kansasban évtizedek óta először nyertek a demokraták. De mihez kezdenek a többségükkel?
+2 hasonló
Tizenöt év után nem Ókovács Szilveszter az Operaház főigazgatója. November 2-án Tarr Zoltán kultuszminiszter azonnali hatállyal megszüntette a megbízatását, miután az intézmény átvilágítása és mintegy 200 ezer oldal papiros átnyálazása után hiányosságokat és szabálytalanságokat talált a minisztérium. Voltak operarajongók, énekesek és muzsikusok, akik a hírre pezsgőt bontottak.
+2 hasonló
Heti kulturális programajánló
Komolyzenei programajánló
1901 óta az idei nyár volt a legszárazabb, de az elmúlt 125 év leghosszabb csapadék nélküli vegetációs időszakának is tanúi lehettünk. Ez meglátszott a magyarországi erdőkön is: az aszály hatására több helyen is idő előtti lombszáradás volt megfigyelhető. A Börzsönyben, az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének területén annak jártunk utána, mi megy végbe ilyenkor a fákban, milyen állapotban van az erdő, és hosszú távon milyen hatással lesz a fákra a szárazság.
Ballai József legújabb tárcájában a kulturális emlékezetben ragadt pöfögő kétütemű kerül terítékre – hogy a lehető legtöbb képzavarral vezessük be az autószerzés hetvenes évekbeli kalandjait.
A Szegeden kimondott jogerős döntés szerint a történtekért 2 év 6 hónap letöltendő büntetés jár, és nem két év, öt évre felfüggesztve.
Bezáratta az esztergomi Szent István Strandfürdőt a kormányhivatal, mert a százévesnél is öregebb létesítmény állapota leromlott a fejlesztések elmaradása miatt. Közben állami támogatásból épült a polgármester nagybátyjához, a MOL-vezér Hernádi Zsolthoz köthető hotel, amelynek a vendégei ingyenesen használhatják a szomszédságában két évtizede működő élményfürdőt.
Ezekben a napokban a saját példáján demonstrálja ország-világ előtt Orbán Viktor, hogy szorult helyzetében miként írja felül a több évtizedes Fidesz-kommunikáció axiómáját: a kritikákra, vádakra soha nem válaszolni, soha nem védekezni, csakis támadni.
A múlt pénteken benyújtották a 2027-es költségvetést – öröm volt megélni ezt a pillanatot, midőn hazánk visszatért a hétköznapi demokráciákban megszokott ügyintézési rendhez. Aztán ez az öröm alábbhagyott: sok soron nem úgy és nem azok és nem annyit kapnak, akiknek és amennyit kellene.
A tűzifaigényre hivatkozva oldotta fel a szakminiszter az általa meghirdetett fakitermelési moratóriumot. Ám korántsem csak a szociális tűzifa miatt fűrészelnek: az erőművek is várják az erdők fáit, hogy rossz hatékonysággal menjen füstbe minden egyes köbméter.
Megjelentek a Tisza-kormány új lakáspolitikájának első elemei, a magánszemélyeknek és társasházaknak szóló Wekerle Plusz programcsomag. Ezzel egyidejűleg a kormány deklarálta, hogy el kíván mozdulni elődje tulajdoncentrikus lakáspolitikájától, és ismertette a tervezett bérlakás- és kollégiumépítés pénzügyi keretszámait. A cél üdvözlendő, hiszen Magyarországon a lakott lakások mintegy 90 százalékában a tulajdonos él, mindössze 10 százalékukat bérlik, ezzel a sereghajtók között vagyunk Európában.
Az aszály miatt kiszáradt talaj terhelhetősége csökken, ami az elavult technológiával felépített házak süllyedéséhez, repedezéséhez vezet. E folyamat országos jelenség, és az akár százezreket érintő károk kezelésének egyelőre nincs gazdája.
Jól felépített narratíva, a klubelnökhöz hű klientúra – a kormány összeférhetetlenségi törvénye ellenére újabb négy évre tervez a Fradi élén a Fidesz leköszönt pártigazgatója, Kubatov Gábor. Ennek megértéséhez nem elég lopást kiáltani.
Évekig alig kapott figyelmet a 0–10 éves korosztályt ellátó intézményrendszer, ám immár önálló államtitkárság foglalkozik ezzel. Ennek vezetőjével az óvodai alapprogram megújításáról, a rugalmas iskolakezdésről, az eddigi teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és a szakemberhiányról beszélgettünk.
A Titkaink ősbemutatója 2013-ban volt; a kritika és a közönség is nagyon gyorsan besorolta a Pintér-életmű csúcsdarabjai közé. Mégis – vagy éppen ezért – tizenhárom évet kellett várni, hogy egy másik rendező egy másik társulattal műsorára tűzze. És ők sem tették előzmény nélkül, hiszen Nagy Péter István két éve megrendezte a Gyévuskát Szombathelyen.
A maffia, Kuba és Fidel Castro, a Szovjetunió és a KGB, esetleg a klasszikus többlövész-teória – J. F. Kennedy 1963-as meggyilkolása a mai napig az összeesküvés-elméletek egyik legfőbb táptalaja. Végül is kevés konteó mondhatja el magáról, hogy Oscar-díjas rendező készített róla filmtörténetileg is jelentékeny mozit.
Külföldön él, de sokat jár haza, a közelmúltban például Liszt Krisztus oratóriumát énekelte a Müpában. A szerepeiről, a hangjáról, az ideáljairól, a karmesterekről és a rendezői operákról kérdeztük.
A kis Wolfgang Amadeus Mozart nem volt egyedülálló csodagyerek, de a hozzá hasonlók többségétől eltérően ő csodafelnőtté változott. A 18. században megváltozott, ahogy a gyermekkorra és a tehetségre tekintünk, miközben kialakult a modern show-biznisz és a polgári koncertélet. Mindez együttesen vezetett a gyermekvirtuózok kultuszához. De mi maradt belőle?
Saturnint, az inast a regény névtelen narrátora, egy jómódú, felső-középosztálybeli, átlagosan unalmas életvitelt folytató, 30 éves fiatalember fogadja fel. E fiatalember magát egy fantáziátlan, lomha, humorérzék nélküli férfinak látja, s hogy valóban ilyen, arról olvasás közben többé-kevésbé mi is meggyőződhetünk. Ő az egyetlen olyan szereplője ennek a kacifántos történetnek, aki soha nem ért semmit.
