#magyar nemzeti bank
Csőszi Attila Matolcsy érvényes idézésére tekintettel vitát nyitott az ülésen.
Bátki Pál, Matolcsy ügyvédje a csütörtöki ülés előtt levélben bejelentést és kérelmet küldött a vizsgálóbizottság elnökének.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az október 20-i ülésén egyhangúlag döntött az alapkamat 5,50 százalékon történő változatlan hagyásáról. Az MNB honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyv alapján más javaslat nem érkezett.
A Matolcsy György és családja körüli gyanús ügyekről már évek, sőt egy évtized óta rendszeresen beszámol a magyar sajtó.
Az MNB vezetése több mint 4700 garanciális hibát tárt fel a jegybank székházának felújításával kapcsolatban, a beruházás eredetileg 54 milliárd forintos költsége végül meghaladta a 100 milliárd forintot.
„Szándékosan megtévesztő írásbeli nyilatkozat”-ról és „indokolatlan túlárazás”-ról ír a feljelentő, aki szerint mintegy 3,3 milliárd forintos kár érte. Akárcsak a beszerzés miatti feljelentést, ezt is a Somlai Bálint-féle Raw-cégcsoport tette. Hamis tanúzás és hivatali visszaélés miatt folyik az eljárás.
Vagyonnyilatkozatai alapján a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem tudott bánni a saját pénzével sem. Matolcsy György jövedeleme jegybankelnökként meghaladhatta az 1 milliárd forintot, de csak 30 milliót tett el belőle. Mintha csak Orbán Viktor vagyonnyilatkozatait látnánk.
Nem ezért kattan a bilincs Matolcsy csuklóján, de talán az Értéktár program átvizsgálása is sorra kerül. Molnos Péter művészettörténész felvetése szerint a nemzetközi szakirodalom már azt megelőzően vitatta, hogy az MNB által megvett Tiziano-festményt tényleg Tiziano festette, hogy a vásárlás létrejött volna. És a kép közelmúltjának a sztorijai sántít.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének letartóztatását kezdeményezte az ügyészség. Nem teljesen példa nélküli, hogy a jegybankelnökök ilyen sorra jutnak, nigériai, libanoni, koszovói és lett kollégája is így járt.
Hiába próbálja magától távolítani az MNB-alapítványok ügyét a Fidesz, a sorozatos letartóztatásokat nem tudja magáról lemosni. Ráadásul azzal, hogy nem követnek egységes kommunikációt a letartóztatottak esetében, a politikai önkényről szóló narratívájukat is aláássák – mondta a HVG-nek Virág Andrea politikai elemző.
A Magyar Nemzeti Bank tizenegy évvel ezelőtt az Értéktár program legdrágább darabjaként vásárolta meg a Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotást, amelyet védettsége miatt nem lehetett kivinni az országból. Molnos Péter művészettörténész kutatása a kép korábban ismert tulajdonosi történetét is megkérdőjelezi, és továbbra sem világos, milyen független szakvélemények és értékbecslések alapján döntött a jegybank a vásárlásról.