Hajós András: Talán Magyar Péter az első, aki értette Orbán Viktort
‘56, 2006 és a jelen. Politikusok, hősök, lázadók, szembenézés. Ezek a kulcsszavak az Alany–Állítmány első adásában. Vendégünk Hajós András.
#Vélemény
Rainer M. János: Kicsit meg kellene fiatalítani ’56 eszméjét, ez mutatná meg a forradalom igazi arcát. Fésületlen, na és?
Rég ki kellett volna szabadítani ’56-ot a politika és különösen az emlékezetpolitika fogságából, és megfiatalítani az ünnepet – hangsúlyozza a forradalom történetét kutató intézet egykori főigazgatója, a Széchenyi-díjas történész.
350 fajt fedezett fel eddig Páll-Gergely Barna, a magyar csigaember
Páll-Gergely Barna a világ talán legsikeresebb malakológusa, azaz csigakutatója – minden évben néhány tucattal nő azon fajok listája, melyek az ő munkájának köszönhetően váltak ismertté a tudomány számára.
Az Úristen kintlevősége – Neuman Gábor jegyzete
Orbán Viktor szerint a Jóisten még tartozik neki négy évvel. Ha ez a szerződés még mindig aktív, akkor felmerül a kérdés, hogy kinek kell ezt megfizetnie? És mi van akkor, ha a magyar választók elengedik az Úristen tartozását? Hoppá. Orbán küldetése megfeneklik, szükségszerűen. Legyen akár Budapesten, akár Párizsban. Hanem, földi ügyekkel kapcsolatban is felmerülnek gondok: a Matolcsy-család olyan kísérletet folytatott, amelynek úgy tűnik a kára Pesten, a haszna Dubajban jelentkezik.
„Maugli vagyok, rátok küldöm Bagirát” – forradalmi düh 1956-ban és 2026-ban
Akárhol kapargatjuk meg a generációs válsággócot, rendkívüli szorongásba ütközünk. A túlterheltség, az alultámogatottság, a folyamatos stressz miatti ellátatlanság, a mentális kiszolgáltatottság pedig hozza a jól ismert forgatókönyvet.
Kovács Kati interjút adott az Origónak: „Nem vagyok nosztalgiázós alkat, inkább a jelenben élek”
Hatvan éve színpadon az énekesnő.
Böcskei Balázs: Felkészülés a liberális demokrácia utáni időkre
A történelem minden korszakának képviselői úgy gondolták, hogy saját koruk intézményi és egyéb valóságán túl nem létezik más politikai rendszer vagy állapot.
Apad már a gyűlölet, de messze még a közös ország – Selmeci János jegyzete
Rainer M. János történész azt mondja, hogy a forradalom emléke kiszabadult a politika fogságából. Maguk az emlékezők jelentős része viszont szerintem még nem.
„Ha harminc éve csak felvetem, hogy ez lehetséges, őrültnek hisznek”
Stefan Hell bánsági sváb származású, Nobel-díjas fizikus olyasmit vitt véghez, amelyről korábban mindenki azt hitte, fizikailag lehetetlen. Lapunknak elárulta, miben rejlik eredményei jelentősége.
Még be sem mutatták hivatalosan a költségvetést, a Fitch már véleményt mondott róla
Magasabb hiánnyal számol és kockázatokra hívja fel a figyelmet a londoni elemzőház.
A szabadság apostolai
Az 56-os bajtársak közül még sokan élnek köztük, a rabszolga lét és a szabadság küzdelme ma is – észrevétlen is – mindennapjaink része.
Tehetetlen határozatlanság vagy határozott tehetetlenség
Minimum egy közös álláspont kellene arról, miként vagyunk hajlandók elképzelni a jövőben Oroszország és az EU helyzetét, szerepét, lehetőségeit.
Exkluzív életút interjú Molnár György Elefánttal: „Charlie leárulózott, amikor az Omegába mentem” – kulisszatitkokra derült fény, és a magánéletéről is először szólalt meg
Kezdetekről, az Omega kulisszatitkairól, és a családjáról vallott a zenész.
Egy 19. századi erdélyi grófnő házi praktikáiból, receptjeiből tanulhatunk
Hasznos házi jegyzetek. Egy erdélyi grófnő receptjei, házi praktikái és gyógyírjai 1842-ből címmel jelent meg gr. Rhédey Mária háztartási eljárásait tartalmazó jegyzet. A könyvet október 23-án 18 órától mutatják be Marosvásárhelyen.
Szabó Andrea: Van közös vonása az 1956-os forradalomnak és a 2026-os választásnak
Az emberek felismerték: nem kell többé elfogadniuk azt, amiről korábban azt hitték, hogy megváltoztathatatlan. A kérdés most már nem pusztán az, hogy sikerült-e megváltoztatni a politikai hatalmat. Hanem az is, hogy képesek vagyunk-e ezúttal másképpen viszonyulni a múlthoz. A tükörbe egyszer bele kell nézni.
Véres és vértelen forradalom, avagy 1956 2026-ban
1956-ban és 2026-ban is egy tudatosan nyugatellenes és oroszbarát, a nemzeti történelmet saját politikai érdekei mentén újraírni igyekvő rendszer bukott meg Magyarországon, de természetesen rengeteg a különbség a két hatalomváltás között. Ungváry Krisztián történész véleménycikkében amellett érvel, hogy 2026 bizonyos szempontból vértelen forradalom volt.
AI-rali: honnan tudjuk, mikor kell kiszállni?
Mikor kell kiszállni egy szárnyaló piacból, és honnan tudjuk egyáltalán, hogy buborékban vagyunk? Megnéztük az AI-ralit a beruházási ciklusok, az értékeltségek, a piaci koncentráció és a Buffett-indikátor felől. A kép vegyes: a jövedelmezőség erős, a hiperskálázók szabad pénzárama viszont vészesen apad. A szerző befektetési szakember. Soros György reflexivitáselmélete szerint nincs semmi irracionális abban, ha egy […]
Hamar Zsolt: Nekünk, a szakmának is fel kell nőnünk a feladathoz!
Tiszta finanszírozási modell, rendszerszintű gondolkodás és demokrácia kell legyen a hármas vezérlő csillagunk. Ezek egy modern, igazságos és európai zenekari kultúra alapkövei – írja Hamar Zsolt Liszt-díjas karmester, érdemes művész Hámori Máté lapunkban megjelent írására reagálva. A csehországi Morvai Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója szerint pillanatnyilag alapkérdések sincsenek tisztázva a zenekari kultúra finanszírozásával kapcsolatban.
Gerő Tamás: A bűncselekmények üldözése kevés ahhoz, hogy a közjó védelmének garanciája legyen
Újabb válasz érkezett Melléthei-Barna Márton lapunkban megjelent vitaindító írására, amelyben a tiszás képviselő az ügyvédek NER-bűnökben viselt felelősségéről írt. Gerő Tamás ügyvéd, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért (ÜDE) Egyesület elnöke szerint ügyvédi magatartási kódexre van szükség, amely a közszféra tipikus élethelyzeteire kellően konkrét szempontrendszert tud meghatározni, s egyik oldalról segítséget jelent a jóhiszemű jogi képviselőknek, másrészt a fegyelmi felelősség alapjául…
Miért kell nekünk magyarországi támogatás?
Az nyilván fontos kérdés, hogy a támogatások felhasználása szabályszerűen, törvényesen történik-e, de ennek ellenőrzése a támogató dolga. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a társadalmi hasznosulás jellegének, mértékének megítélése senkinek sem dolga. Mi több, ilyesmire rákérdezni is közéleti véteknek minősül.