#Vélemény
A brit videós Trenton Blake a 24.hu-nak fejtette ki, miért szeretett bele a magyar kultúrába.
Ungváry Rudolf 1956-ban a miskolci egyetemi diákság hírszolgálatát vezette. Miért volt szerinte jobboldali a forradalom? És mi maradt belőle mára? Interjú.
Navracsics Tibor szerint súlyos hibát követett el Magyar Péter Ursula von der Leyen kiemelt szerepeltetésével: az 1956-os megemlékezés az alávetettség látszatát kelthette.
A kérdés most, miként lehet olyan színházakat teremteni, melyek akkor is működnek, amikor a vezető hibázik, rosszul dönt, vagy egyszerűen nem jó vezető.
Az ügyészség megszüntette a nyomozást, az érintettek azonban továbbra is némák.
‘56, 2006 és a jelen. Politikusok, hősök, lázadók, szembenézés. Ezek a kulcsszavak az Alany–Állítmány első adásában. Vendégünk Hajós András.
Rég ki kellett volna szabadítani ’56-ot a politika és különösen az emlékezetpolitika fogságából, és megfiatalítani az ünnepet – hangsúlyozza a forradalom történetét kutató intézet egykori főigazgatója, a Széchenyi-díjas történész.
Páll-Gergely Barna a világ talán legsikeresebb malakológusa, azaz csigakutatója – minden évben néhány tucattal nő azon fajok listája, melyek az ő munkájának köszönhetően váltak ismertté a tudomány számára.
Orbán Viktor szerint a Jóisten még tartozik neki négy évvel. Ha ez a szerződés még mindig aktív, akkor felmerül a kérdés, hogy kinek kell ezt megfizetnie? És mi van akkor, ha a magyar választók elengedik az Úristen tartozását? Hoppá. Orbán küldetése megfeneklik, szükségszerűen. Legyen akár Budapesten, akár Párizsban. Hanem, földi ügyekkel kapcsolatban is felmerülnek gondok: a Matolcsy-család olyan kísérletet folytatott, amelynek úgy tűnik a kára Pesten, a haszna Dubajban jelentkezik.
Akárhol kapargatjuk meg a generációs válsággócot, rendkívüli szorongásba ütközünk. A túlterheltség, az alultámogatottság, a folyamatos stressz miatti ellátatlanság, a mentális kiszolgáltatottság pedig hozza a jól ismert forgatókönyvet.
Hatvan éve színpadon az énekesnő.
A történelem minden korszakának képviselői úgy gondolták, hogy saját koruk intézményi és egyéb valóságán túl nem létezik más politikai rendszer vagy állapot.
Rainer M. János történész azt mondja, hogy a forradalom emléke kiszabadult a politika fogságából. Maguk az emlékezők jelentős része viszont szerintem még nem.
Stefan Hell bánsági sváb származású, Nobel-díjas fizikus olyasmit vitt véghez, amelyről korábban mindenki azt hitte, fizikailag lehetetlen. Lapunknak elárulta, miben rejlik eredményei jelentősége.
Magasabb hiánnyal számol és kockázatokra hívja fel a figyelmet a londoni elemzőház.
Az 56-os bajtársak közül még sokan élnek köztük, a rabszolga lét és a szabadság küzdelme ma is – észrevétlen is – mindennapjaink része.
Minimum egy közös álláspont kellene arról, miként vagyunk hajlandók elképzelni a jövőben Oroszország és az EU helyzetét, szerepét, lehetőségeit.
Kezdetekről, az Omega kulisszatitkairól, és a családjáról vallott a zenész.
Hasznos házi jegyzetek. Egy erdélyi grófnő receptjei, házi praktikái és gyógyírjai 1842-ből címmel jelent meg gr. Rhédey Mária háztartási eljárásait tartalmazó jegyzet. A könyvet október 23-án 18 órától mutatják be Marosvásárhelyen.
Az emberek felismerték: nem kell többé elfogadniuk azt, amiről korábban azt hitték, hogy megváltoztathatatlan. A kérdés most már nem pusztán az, hogy sikerült-e megváltoztatni a politikai hatalmat. Hanem az is, hogy képesek vagyunk-e ezúttal másképpen viszonyulni a múlthoz. A tükörbe egyszer bele kell nézni.