#szárazság
A történelem során először hirdetett vészhelyzetet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az El Niño várható egészségügyi kockázatai miatt. A jelenség erősödése olyan veszélyes járványok terjedését segítheti elő, mint a kolera, a malária, vagy éppen a dengue-láz, de világszerte ronthatja az élelmiszer-biztonságot, éhínséget okozva az érintett földrészeken.
Emelik a tározók vízszintjét, zárják a zsilipeket, töltik fel a csatornákat és holtágakat, valamint ideiglenes vízvisszatartó műtárgyakat, fenékküszöböket alakítanak ki.
Úgy tűnt, hogy a kis vízállás miatt se enni, se szexelni nem tudnak majd a Duna lakói. Aztán a folyó megmutatta, hogy milyen váratlan húzásokra képes. Közben annyi más faj után végre az ember is megjelent a parton. Beszámoló arról, hogy a sosem látott szárazság hatására hogyan változott meg 2026-ban a Duna.
Mire lehet elég az elmúlt 126 év legsúlyosabb aszálya után a központi büdzsében 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelt keretösszeg? És nem utolsó sorban, kik tartják meg a tájban a vizet?
Már a 2022-es aszály idején látottnál is rosszabb a helyzet, és ezen pár esős nap nem segít.