2019 áprilisa óta lehet lekérni a Facebookon, hogy ki mennyi politikai hirdetést adott fel, és hogy milyen posztokra költöttek pénzeket. Egy, a 2019-es EP- és önkormányzati választások előtti facebookos kampányköltéseket vizsgáló tanulmány még erre jutott: „úgy tűnik, hogy a Facebook Magyarországon inkább ellenzéki kampányeszköznek tekinthető, ahol az Orbán-rendszer ellenzéke nagyobb láthatóság elérésére képes, mint az offline kommunikációs szférát domináló kormánypártok”. Azóta viszont sok minden megváltozott, és a kormányoldal nagyon belehúzott.A politikai oldalak bátran költhetnek a Facebookon (és az az alá tartozó Instagramon), hiszen az Állami Számvevőszék közölte: csak azt ellenőrizheti, amivel a jelöltek elszámolnak, ráadásul a közösségi médiában megjelenő hirdetések nem számítanak politikai hirdetésnek (holott maga a Facebook is azt állítja, hogy azok). Az ÁSZ szerint ők rég jelezték, hogy változtatni kellene a szabályokon, de erre „egyetlen párt vagy civil szervezet sem reagált”.A Megafon már átlépte a 600 milliótAz előző heti lendületvesztés után újra a Megafon végzett az élen. Valójában a múlt héten is gyakorlatilag így volt, ugyanis a szintén jócskán feltőkésített Aktuális Médiának is egy megafonos influenszer (Filep Dávid, vagyis A kopasz oszt) az ügyvezetője.A héten Rákay Philip oldalára költötték a legtöbbet (15 millió), a top 10-ben csak a 10 milliót költő Márki-Zay Péter nem kormánypárti:Eddig milliárdokat utaltak Zuckerbergnek2019 áprilisa óta több mint 2330 hirdető adott fel fizetett politikai hirdetést a Facebookon. (A Google-ön és Youtube-on jóval kevesebb hirdetés fut, azokkal egyelőre nem foglalkoztunk.) A 2330 hirdető közül csak azokat vizsgáltuk, amik fejenként legalább 100 ezer forintot elköltöttek a közel három év alatt, így kaptunk kb. 950 hirdetőt. A náluk kevesebbet költők együtt is csak kb. 36 millió forintot hirdettek el, ami nagyságrendileg elhanyagolható.De még ezekből is levontuk az olyan hirdetőket, akik a magyarországi politikához sehogyan sem kapcsolódó ügyeket vittek: EU-s fejlesztési projektek, általános környezetvédelmi felhívások, kulturális oldalak stb.Az így fennmaradó 826 hirdetőt ezután legjobb tudásunk szerint kategorizáltuk. A politikailag releváns hirdetőket végül öt fő kategória szerint csoportosítottuk: Kormány mellettIde tartoznak a kormányzati oldalak (például Magyarország Kormánya), kormánypártok oldalai (Fidesz, KDNP, Fidelitas, kerületi csoportok), kormányzati figurák (miniszterek, államtitkárok) és kormánypárti pártpolitikusok (képviselők, képviselőjelöltek). Rajtuk kívül a kormánypárti NGO-k (Alapjogokért Központ, CÖF-CÖKA stb.), a kormánypárti és fideszes média, blogok és mémoldalak, illetve a kormányközeli, ellenzékellenes influenszerek (például a megafonosok). Ellenzéki összefogás mellettAz ellenzéki képviselők, képviselőjelöltek, az ellenzéket támogató vagy a kormányoldalt látványosan támadó blogok, mémoldalak, illetve az ellenzéki vezetésű önkormányzatok és médiájuk. NGOPolitikai ügyekkel foglalkozó civil szervezetek, amikkel adott esetben a kormány vitában áll (például TASZ, Amnesty International, Transparency International). Egyéb ellenzékiA Mi Hazánk, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a mikropártok, kamupártok, besorolhatatlan helyi, civil jelöltek. (Talán itt a lefurcsább, hogy egy csoportba tömörítettük őket, de viszonylag kis összegről van szó.) Kormányközeli, nem pártpolitizáló civilBizonyos társadalmi ügyeket vivő, de nem pártpolitizáló civil kezdeményezések, mint Pesty Lászlóéknak a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezése. Az alábbi ábrán látható, hogy összesen több mint 4 milliárd forint ment el politikai hirdetésre, és messze a kormányoldal költött a legtöbbet, 2,5 milliárddal.A 30 legnagyobb költő között is nyomasztó a fideszes fölény, a Megafon és az ahhoz szorosan köthető Akutális Média együtt majdnem 780 millió forintot hirdetett már el:Az alábbi, a múlt heti költéseket kategóriák szerint összegző ábrán látható, hogy mostanra – a 2019-es lemaradást behozva, az utóbbi hónapok egyre nagyobb költéseinek hála – mekkora lett a fideszes erőfölény, a kormányoldal az összes költés több mint háromnegyedéért felel:Természetesen nem lehet minden alkalommal pontos összegekről beszélni, így ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek, de a nagyságrendi különbségeket így is jól mutatják.Például a kormánynak is vannak pártpolitikától mentes – adott esetben az oltást reklámozó, kiemelten fontos – hirdetései. Ugyanígy vannak olyan önkormányzatok is, amik korábban kormánypárti vezetés alatt álltak, de a választás óta az ellenzéket erősítik. Vagy ott van a Jobbikból kiugrott Volner János, aki ellenzékellenes ellenzéki lett, mostanra pedig egy senki. Sok esetben egyéni mérlegelés kérdése volt, egyáltalán mit számítunk említésre érdemesnek, a tisztán Schmidt Máriáékhoz köthető, I. világháborús projektet például a témája miatt figyelembe sem vettük. Ezeket mind egyénileg mérlegeltük, és valamilyen kategóriába besoroltuk, vagy egyelőre bele sem vettük a nagy egészbe. Viszont továbbra is figyeljük őket, és ha változik valami (például hirtelen a NAV Facebook-oldala is nekiesik Márki-Zaynak), akkor azt jelezni fogjuk.Amit még a Facebook sem láthatA vizsgált pénzköltések kizárólag arra szolgálnak, hogy megtolják az egyes posztokat, amik így hirdetésként felugranak a felhasználók feedjében. Ennél mindennel együtt jóval többet költhetnek el, de a többi költésre magának a Facebooknak sincs rálátása, és itt most nem csak a vásárolt felhasználók kérdésére gondolunk. (2018-ban például a GVH vizsgálatot indított, miután Mága Zoltánnak hirtelen 560 ezer indiai, bangladesi és pakisztáni rajongója lett.)Többek között az sincs benne ezekben az adatokban, hogy mennyi pénz fenntartani különböző Facebook-oldalakat és -csoportokat, ideértve azok kezelőit és a tartalomgyártó írókat, fotósokat, videósokat, grafikusokat, menedzsereket és bérszámfejtőket. A Megafon Központ mérete például egy újság szerkesztőségéével vetekszik. A Megafon Központ egy fideszes thinktank hatókörében jött létre: az Alapjogokért Központ a finanszírozása nagy részét a Fidesz pártalapítványától kapja, a munkatársai „szakértőként” szoktak szerepelni a közmédiában és a kormánypárti sajtóban, a korábbi vezetője, Szánthó Miklós pedig a KESMA-t irányítja.A Megafon vezetői és támogatottjai többször állították, hogy sem a Fidesz pártalapítványától, sem a Miniszterelnöki Kabinetirodától az Alapjogok Központnak juttatott pénzből nem kaptak, egyáltalán semmilyen közpénzt sem. Állításuk szerint jobboldali üzletemberek támogatják őket, a többségük pedig állami megrendelést sem kapott soha. Ez ellenőrizhetetlen, hiszen anonim adták a támogatást, csak a közpénzekből meggazdagodott Rákay Philip ismerte el, hogy támogatta a Megafont, ami azóta őt támogatja, de annyira, hogy a múlt héten rá költötték a legtöbbet.Még csak most jön a kampányA választási kampányidőszak hivatalosan csak a szavazás napját megelőző 50. napon indul, idén február 12-én. A törvény szerint választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb 5 millió forintot fordíthat, és ebbe az összegbe beletartozik a központi költségvetésből adott támogatás is. Az 106 egyéni és 93 listás jelölttel számolva összesen 995 millió forint. Ennyiből lehetne majd kampányolni a választásig.Ehhez képest a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó.hu közös kutatása már 2014-ben arra jutott, hogy az LMP kivételével az összes parlamenti párt többet költött a kampányára, mint amit a törvény megengedett volna, a Fidesz a számításaik szerint alsó hangon 2,8 milliárdot költhetett.Márki-Zay Péter nemrég azt mondta, idén az ellenzék 1300, addig a Fidesz-KDNP 15 ezer plakáthelyen hirdethet a kampányban. Bár látszik, hogy egyre több hirdetés fut a nagy platformokon, ezekre egyelőre sokkal kevesebbet költenek, mint az eleve költségigényesebb vagy mesterségesen drágított, klasszikus hirdetőoszlopos, plakátos, napilapos, rádiós, televíziós hirdetésekre, az egyéb kampányeszközökről nem is beszélve.A Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal például csak tavaly 112,9 milliárd forintot osztott ki kommunikációra és rendezvényekre. (Az pedig ismeretes, hogyan kampányol a kormány a Fidesz-KDNP érdekei mentén.) (Címlapkép: Kiss Bence)