Szijjártó Péter azt mondja, a béke érdekében tartja a kapcsolatot Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, mégsem tudni, mit mondott neki New Yorkban. Pár hónapja a kormány még büszke volt, hogy visszaverte a brüsszeli nyomásgyakorlást, most mégis azzal kampányol, hogy ránk erőltették az energiaszankciókat. Mintha mindenki szembejönne az autópályán: csak a magyar kormány vonná vissza a szankciókat az EU-ban. Ezekről, az inflációról és a kormány belső vitáiról kérdeztünk a kormányinfón. „Miután sem ön, sem én nem voltunk ott a találkozón, ezért javaslom, hogy ne próbáljuk meg kitalálni, mi történt, mert egyikünk se tudja” - válaszolta Gulyás Gergely miniszter, amikor Szijjártó Péter és Szergej Lavrov találkozójáról kérdeztük.Szijjártó volt az egyetlen uniós tagállami vezető, aki a New York-i ENSZ-közgyűlésen egyeztetett az orosz külügyminiszterrel, Vlagyimir Putyin portréja alatt. Ezt azzal magyarázta, hogy csak a párbeszéd vezethet békéhez, mégsem lehet tudni, Szijjártó mit kért Lavrovtól, vagy mire szólította fel a béke érdekében. Próbáltuk megtudni Gulyástól, hogy Szijjártó felvetette-e például Lavrovnak: vonják ki Ukrajnából az orosz hadsereget. „Nem voltam jelen a találkozón, de a magyar álláspont ismert az ügyben, mi az orosz agressziót elítéltük” - mondta, majd később azzal érvelt, hogy a diplomáciai találkozókon elhangzottakat nem szokták nyilvánosságra hozni. „Mielőbbi fegyverszünet, béketárgyalások” - foglalta össze a magyar kormány álláspontját, amihez szerinte Amerikára is szükség lesz. Gulyás elismerte, hogy az egyetlen nemzetközi jognak megfelelő megoldás a kivonulás lenne, de „mindannyian tudjuk, hogy ez nem fog bekövetkezni”. Ezért szerinte a megállapodás az egyetlen lehetőség, amihez párbeszéd kell, szerinte éppen ezért beszélt a francia elnök és a német kancellár is Putyinnal.Most akkor ellenálltunk a nyomásgyakorlásnak, vagy ránk erőltették a szankciókat?A kormány legújabb kampánya és nemzeti konzultációja az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciókról szól. Orbán Viktor friss videójában például azt mondja, „Brüsszel ráerőltette az energiaszankciókat a tagállamokra, és azóta az energiaárak az égben vannak”. (A videóban szó sem esik a háborúról.)Kíváncsiak voltunk, milyen energiaszankciókat erőltethetett Brüsszel a magyar kormányra, hiszeneddig csak a szénembargó lépett hatályba, amiről Orbán májusban azt mondta: „a szén lehet [szankció alatt], mert az Magyarországot nem érinti”. az olajembargó csak decemberben élesedik, de Magyarország mentességet kapott, amit Szijjártó korábban úgy értékelt: „hosszú csatát vívtunk, de megérte. Megérte ellenállni a nyomásgyakorlásnak”, az orosz gázra pedig nem vetettek ki szankciót. A szén valóban nem érint minket, ismerte el Gulyás. „Kőolaj meg földgáz az, ami iszonyatosan megdrágult, mert a földgázzal együtt mozog az áram ára.” Szerinte ilyen szempontból mindegy, hogy a gázon nincs szankció, mert ha a kőolajra bevezették, akkor arra is érvényes lesz.Próbáltuk megtudni Gulyástól, miért beszélnek brüsszeli nyomásról, ha a szén- és az olajszankciót is olyan formában fogadták el, ahogy a magyar kormánynak is megfelelt.Nem derült ki, a miniszter újra csak azt ismételte, hogy az olajszankció miatt emelkedett meg a földgáz és az áram ára. Szerinte ha az energiaszankciókat kivezetnék, holnaptól felére csökkenne az energiahordozók ára. (Gulyás nem említette, hogy a gáz ára egy éve emelkedik, mert az oroszok több mint fél évvel a háború előtt csökkenteni kezdték a szállított mennyiséget.)Mindenki szembejön az autópályán„Ez egy érdekes kérdés” - mondta Gulyás, amikor arról érdeklődtünk, miért a magyar kormány az egyetlen az EU-ban, amely a szankciók ellen kampányol. „Szerintem Európában is egyre többen lesznek, akik ezt mondják. Egyelőre az ilyen harcos, őszinte és egyenes nyilatkozatok, mint általában, a magyar kormányt jellemzik.”Felvetettük, hogy két lehetőség látszik:egyetlen másik kormány sem képes felismerni a 26-ból a saját érdekeit, a magyar kormány téved. Gulyás szerint harmadik megoldás is van: egyes tagállamok egyetérthetnek velük, de nem mernek szembemenni a nagyobbakkal. „Az a kérdés, kik a nagyobbak. De ebbe már nem mennék bele.”A szankciók előtt is kiugró volt az inflációOrbán Viktor a szankciókat tette felelőssé a kiugró magyar élelmiszerinflációért is. Csakhogy az már januárban is a harmadik legmagasabb volt az EU-ban, sőt tavaly júniusban is első helyen álltunk. Vagyis szankciók idején és anélkül is kimagasló volt a drágulás az elmúlt egy évben.„Nem azt mondjuk, hogy ha nem lennének szankciók, nem lenne infláció” - mondta Gulyás, de szerinte szankciók nélkül felére csökkenne a mértéke.Lehet-e véleménye egy miniszternek?A hétfői parlamenti ülés érdekes pillanata volt, amikor Orbán azt mondta, nincs egyetértés a kormányban a szélenergia szerepéről (most tilos szélerőműveket építeni). Megkérdeztük Gulyást, kik vitatkoznak, és egyáltalán miért nem mondhatják el a miniszterek nyíltan a véleményüket szakmai kérdésekben. Gulyás szerint „természetesen elmondhatják, volt szerintem olyan ügy, amikor én elmondtam a különvéleményemet”.Szélenergia ügyében mégsem mondja el. „Elfogadom majd a kormány végleges döntését. (...) Ennyit tudok most mondani.”