#ábtl
A rendszerváltás után 36 évvel nyilvánosak az ügynökakták néven emlegetett iratok. Három irattípust tettek mindenki számára elérhetővé, amelyek közül a hatos kartonok a legérdekesebbek, de még azokból sem állapítható meg minden kétéséget kizáróan, hogy valaki ügynök volt-e.
+3 hasonló
Az előző kormányok évtizedes mulasztását felemlegetve, az 1956-os forradalom leverésének 70. évfordulóján tették mindenki számára elérhetővé az egykori állambiztonsági nyilvántartások folyamatosan bővülő, online kereshető adatbázisát az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
+2 hasonló
A magyar titkosszolgálatok 1945 után 44 éven keresztül több tízezer besúgót vettek igénybe, hogy elnyomják az elégedetlenséget, ám az aktájuk végre nyilvánosságra kerül.
A nyilvánosságra kerülő iratok nem minden esetben fedik a valóságot, és egészen biztosan nagyon hiányosak.
+2 hasonló
Egy nyugalmazott református lelkész neve is felkerült a nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratok között, ő azonban határozottan állítja: soha nem működött együtt a titkosszolgálattal. Balajthy József szerint tévesen szerepel a neve a 6-os kartonon, és amint lehetősége nyílik rá, jogi lépéseket tesz az ügyben.
A 2022-es háború előtt léteztek moszkvai szakmai kapcsolataik, de az elnöki és katonai levéltárak a külföldi kutatók számára addig is elzártak voltak – hangsúlyozta a főigazgató.
A miniszterelnök köszönetet mondott a történészeknek és politikusoknak a nyilvánosságra hozatalért, egyúttal szomorúnak nevezte, hogy Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője politikai cirkusznak titulálta az aktanyilvánosságot.
+3 hasonló
Az ügynökakták feltárása nemcsak történelmi és politikai, hanem súlyos lelki kérdéseket is felszínre hozhat. A folyamat társadalmi hatásainak kezelésére létrehozott szakértői testületben ezért két, a lélek működését jól ismerő szakember, Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és Joób Máté a Semmelweis Egyetem Mentálhigiénés Intézetének docense, evangélikus lelkész is helyet kapott, akivel munkatársunk Szarvas György beszélgetett.
A 2 százalékos infláció, a csütörtöki dublini egyeztetések, Orbán Viktor Ultrahang-interjúja, az ügynökakták nyilvánosságra hozásával kapcsolatos hiba és az Isztambuli Egyezmény ratifikálásával egy időben bejelentett intézkedések is szóba kerültek a miniszterelnök rádióintejrúja során.
Lezsák Sándor vasárnap este óta újra a Honvédkórházban van, erről egy keddi Facebook-posztban maga számolt be. Az Országgyűlés volt alelnöke azt írta, az orvosok erősen biztatják, hogy meg fog gyógyulni.
„Ott álltunk az emberek mellett, ha ennek ez volt az ára, hogy szóba álltunk állambiztonságiakkal, akkor ezt vállalni kellett. De attól ez még nehéz, nagyon nehéz” – mondja Beer Miklós nyugalmazott váci püspök a beszervezési ügyéről. A katolikus közösséget megrázta a hír, hogy az elmúlt évtized talán legkarakteresebb, független véleményt formáló papjának a neve is szerepel a hatos kartonnal rendelkező személyek listáján. Nincs bizonyíték arra, hogy jelentést is adott volna, mert sem dossziéja,…
Nem könnyű az a helyzet, amikor valaki megtalálja egy szülő vagy egy régi barát nevét az ügynökaktákban. Az ajánlókban bemutatott könyvek és dokumentumfilmek megmutatják, hogy lehet ezzel szembenézni.
A szakszervezet szerint „kimondottan politikai kérésre, a Tisza Párt vállalásának teljesítése érdekében került sor az ÁBTL-ben őrzött »ügynökakták« néven futó levéltári anyag gyors nyilvánossá tételére”.
Cseh Gergő Bendegúz szerint nem szabadna, hogy a teljes adatsor hitelességét megkérdőjelezze ez az informatikai hiba.
Strukturálatlan, ömlesztett adatállományt kaptak meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól. Amikor az adatokat szeparálták, a hatvanezerből 164 esetben rossz helyre került egy kód.
A most nyilvánosságra került dokumentumok egy része még a személyazonosság megállapításához sem ad elég információt, másokon lehetnek olyan apró részletek, amelyekből az ügynökmúlt fontos részletei derülhetnek ki. Mutatjuk, milyen esetekben érdemes akár a levéltárhoz fordulni további bizonyítékokat rejtő dokumentumokért.
Vörös Géza, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főosztályvezetője lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszervezések időtartama is kifejezetten árulkodó lehet. Ha valaki csupán néhány napig volt „ügynök” az aktája szerint, akkor nagy valószínűséggel nem dolgozott az állambiztonságnak.
A héten nyilvánosságra hozott információkból viszont nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.
Köszönjük, hogy velünk tartottak.
A szkennelt iratok vízjelet és elektronikus aláírást tartalmaznak. E technikai védelem révén a levéltár az eredeti példányokkal összevetve bármilyen apró manipulációt és hamisítást azonosítani tud – hangsúlyozta a főigazgató.