#állambiztonság
Szerdától bárki rákereshet az állambiztonság több tízezer hálózati személyére, akár a saját rokonaira is. De mit bizonyít egy találat, miért hiányoznak sokan a listáról, és hogyan lehet utánajárni a családi titkoknak?
Mert tévesen bekerült a neve a hálózati személyek nyilvántartásába.
+16 hasonló
Az első Kossuth-díjas fotográfus. A külföldön talán legismertebb magyar fényképész. Majdnem hatvan évvel ezelőtti első széki útja óta a mára eltűnt paraszti világ megörökítője. És „Pál” fedőnéven 1957–1966 között az állambiztonság hálózati személye. A jövőre 90 éves Korniss Péter még azelőtt kereste meg szerkesztőségünket, hogy mától online is elérhetővé váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeit nyilvántartó hatos kartonok.
A Fidesz frakcióvezetője úgy látja, a Tisza ezzel csak el akarja terelni a figyelmet az ország valódi problémáiról.
Patyi Andrást 1988. augusztus 5-én hazafias alapon szervezték be.
+5 hasonló
Hosszú évekig szégyellte, hogy az ötvenes évek végén igent mondott a beszervezésre, a Pál fedőnéven jelentő Korniss rettegett attól, hogy hosszú időre börtönbe zárják.
+5 hasonló
Mit jelent, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be és, hogy találták ki ügynökök sokszor fura fedőneveit? Többek között erről beszélgettünk Szekér Nóra történésszel, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik.
+4 hasonló
A rendszerváltó értelmiség meghatározó alakját húszévesen szervezték be. Állítása szerint soha nem jelentett, végül ki is zárták a hálózatból.
+4 hasonló
A jövőre 90 éves művész a válaszonline-nak adott interjúban beszélt arról, hogy milyen körülmények között került kapcsolatba a titkosrendőrséggel.
Nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója az MTI érdeklődésére. Pár nap múlva nyilvánosak lesznek az ügynökakták, amelyek alapvetően hiányosak.
A miniszter szeretné, hogy az ügynökaktákban találtakkal való szembenézés újabb megbélyegzéshez vezessen a társadalomban.
+3 hasonló
A katolikus egyház bocsánatot kért azon tagjai nevében, akik jelentéseikkel ártottak. A reformátusok vezetője szerint a gyógyuláshoz vezető út sokaknak nem lesz könnyű.
A rendszerváltás után 36 évvel újabb lehetőséget kaptunk arra, hogy a még élőknek megadassék a szembenézés, a megtisztulás és vezeklés lehetősége. De az ügynökakták mostani nyilvánossá tétele azért is megkésett, mert az időközben elhunyt érintettek már nem tudják elmondani, milyen körülmények között váltak besúgóvá - írja véleménycikkében Torkos Matild.
Ebbe már valaki belekotorászott!
Ahogy sok ilyen szomorú sztorinál, itt sem fekete-fehér a kép.
Az ÁVH romjaiból épült fel a Kádár-korszak állambiztonsága, ám a módszerek eltérők voltak: már nem a társadalom totális megfigyelésére törekedtek, és szigorúbb politikai kontroll alatt is működtek, mint a Rákosi-éra mindenható ávósai. Takács Tibor történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával beszélgettünk.
Az Átlátszó az elmúlt másfél évtizedben több cikkben foglalkozott a kommunista diktatúra besúgóival és az ügynökakták sorsával.
+2 hasonló
Nagy Imre újratemetése után „prioráltatta” Orbán Viktort az a III/IV-es Tarján István, aki később a katonai titkosszolgálat főigazgató-helyettese, majd Jászai Gellért 4iG-vezér tanácsadója lett – állítja Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.
„Határozottan kijelentem: soha nem végeztem besúgói tevékenységet, senkiről nem írtam jelentést” – írja a volt miniszter egy levélben.
+2 hasonló
Mit árulnak el a héten megnyitott adatbázisban megtalálható fedőnevek? Adidastól a kommunistagyűlölő katolikus miniszterelnökön és Motörheaden át a 231. számú találkozó lakásig.