#állambiztonság

fel 1 le
0 komment

Jönnek az ügynökakták: mit tudhatsz meg a családod múltjáról, és hogyan derítheted ki a teljes történetet?

Szerdától bárki rákereshet az állambiztonság több tízezer hálózati személyére, akár a saját rokonaira is. De mit bizonyít egy találat, miért hiányoznak sokan a listáról, és hogyan lehet utánajárni a családi titkoknak?
0 komment

„Szégyenemről kell vallanom” – Korniss Péter ügynökmúltjáról

Az első Kossuth-díjas fotográfus. A külföldön talán legismertebb magyar fényképész. Majdnem hatvan évvel ezelőtti első széki útja óta a mára eltűnt paraszti világ megörökítője. És „Pál” fedőnéven 1957–1966 között az állambiztonság hálózati személye. A jövőre 90 éves Korniss Péter még azelőtt kereste meg szerkesztőségünket, hogy mától online is elérhetővé váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeit nyilvántartó hatos kartonok.
0 komment

„A találkozók olyanok voltak, mint egy rossz krimi” – ügynökmúltjáról vallott Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus

Hosszú évekig szégyellte, hogy az ötvenes évek végén igent mondott a beszervezésre, a Pál fedőnéven jelentő Korniss rettegett attól, hogy hosszú időre börtönbe zárják.
+5 hasonló
0 komment

Hogy került Lezsák Sándor neve az ügynökaktákba?

Mit jelent, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be és, hogy találták ki ügynökök sokszor fura fedőneveit? Többek között erről beszélgettünk Szekér Nóra történésszel, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik.
+4 hasonló
0 komment

Óvatosan a megbélyegzéssel: november 4-től nyílnak az ügynökakták

Nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója az MTI érdeklődésére. Pár nap múlva nyilvánosak lesznek az ügynökakták, amelyek alapvetően hiányosak.
0 komment

A püspökök nagy részéről már rég tudjuk, hogy a hálózat része volt – a kérdés az, mihez kezdenek ezzel az egyházak

A katolikus egyház bocsánatot kért azon tagjai nevében, akik jelentéseikkel ártottak. A reformátusok vezetője szerint a gyógyuláshoz vezető út sokaknak nem lesz könnyű.
0 komment

Az ügynökakták megkésett nyilvánossága

A rendszerváltás után 36 évvel újabb lehetőséget kaptunk arra, hogy a még élőknek megadassék a szembenézés, a megtisztulás és vezeklés lehetősége. De az ügynökakták mostani nyilvánossá tétele azért is megkésett, mert az időközben elhunyt érintettek már nem tudják elmondani, milyen körülmények között váltak besúgóvá - írja véleménycikkében Torkos Matild.
0 komment

„A hálózat több mint 90 százalékát hazafias alapon szervezték be”

Az ÁVH romjaiból épült fel a Kádár-korszak állambiztonsága, ám a módszerek eltérők voltak: már nem a társadalom totális megfigyelésére törekedtek, és szigorúbb politikai kontroll alatt is működtek, mint a Rákosi-éra mindenható ávósai. Takács Tibor történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával beszélgettünk.
0 komment

Panyi: Az Orbán állambiztonsági adatait 1989-ben megismerő III/IV-es tisztből tanácsadó lett a 4iG-nél

Nagy Imre újratemetése után „prioráltatta” Orbán Viktort az a III/IV-es Tarján István, aki később a katonai titkosszolgálat főigazgató-helyettese, majd Jászai Gellért 4iG-vezér tanácsadója lett – állítja Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.
0 komment

A volt KDNP-s miniszter, Nógrádi László szerint megfigyelt volt, nem pedig megfigyelő, sorkatonai szolgálata idején a tudta nélkül állítottak ki róla nyilvántartási kartont

„Határozottan kijelentem: soha nem végeztem besúgói tevékenységet, senkiről nem írtam jelentést” – írja a volt miniszter egy levélben.
+2 hasonló

Bejelentkezés vagy regisztráció