#történelem
A rendőrség őrizetbe vett egy embert, de egyelőre nem tudni, volt-e köze a tűzhöz.
+11 hasonló
Magyar Péter beszédeiben felidézi a mártír miniszterelnök nevét, őt mégsem kereste még meg a miniszterelnök – mondta el a HVG-nek adott portréinterjúban Jánosi Katalin. Arról is beszélt az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója előtt, miért nem tartja valószínűnek, hogy visszahelyezzék a Vértanúk terére Nagy Imre szobrát.
+4 hasonló
Világszerte a forradalmi hősiesség jelképévé vált Russell (Russ) Melcher 1956-ban a forradalom napjaiban Budapesten készített felvétele. A 96 éves, Franciaországban élő amerikai fotós megosztotta a HVG-vel a kivételes történetet.
+2 hasonló
A kalandos életű tudós karon lőtte magát az első világháborúban, Hitler személyesen rendelte el megölését és 70 évesen megtanult szörfölni.
+2 hasonló
Válasz Online
Magyar Péter miniszterelnök 2026 augusztusában azt nyilatkozta, hogy nincs az ’56-os forradalom 70. évfordulójához méltó és alkalmas emlékhely Budapesten. Szerinte a 70. évfordulón jó lett volna egy új, nagyszabású emlékhelyet avatni, de annak tervét az Orbán-kormány elmulasztotta előkészíteni. Valóban hiányzik egy újabb ’56-os emlékmű? És mi a helyzet a meglévőkkel? Boros Géza művészettörténész, a rendszerváltás utáni magyar emlékműszobrászat egyik legelismertebb szakértője nagyívű…
+2 hasonló
Interjú ’56-ról és a mai győztesekről, meg egy fél évszázadon átívelő családtörténetről az Akik elhitték a 20. századot szerzőjével.
+1 hasonló
Átlátszó
A történész és újságíró páros, azaz Csunderlik Péter és Pető Péter új könyve vicces összefoglalója az elmúlt 16 évnek.
+1 hasonló
1956 után mintegy 200 ezer magyar menekült el. 37 állam fogadta be őket, az első százezer embert alig tíz hét alatt telepítették át más országokba.
Áder János nevét más közép- és kelet-európaiakkal együtt 2015-ben dobták be, végül egy portugál lett a befutó.
Bérbe kölcsönzött ananász, félméteres cipő és házi múmiák Egyiptomból. Meglepő, mi mindenre költötték régen a pénzt a gazdagok.
Kudarcnak tűnt négy évtizede Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov reykjavíki tárgyalása, de az USA és a Szovjetunió vezetője az izlandi fővárosban győződött meg arról, hogy a nukleáris leszerelés végrehajtható, és ez elvezetett a hidegháború végéhez.
Pontosan hetven éve történt az 1956-os forradalom egyik legnagyobb vérontása, amely során több ezer békés tüntetőre nyitottak tüzet a Kossuth téren.
1956 a nagyszüleinknek még életélmény lehetett, a szüleinknek családi történet, a gyerekeinknek viszont már történelem. Egyéni sorsokkal, döntési helyzetekkel mégis közel lehet hozni számukra a 70 évvel ezelőtt történteket.
Rég ki kellett volna szabadítani ’56-ot a politika és különösen az emlékezetpolitika fogságából, és megfiatalítani az ünnepet – hangsúlyozza a forradalom történetét kutató intézet egykori főigazgatója, a Széchenyi-díjas történész.
Évtizedekig egy pincében lapultak a kommunistából forradalmarrá lett mérnök 1956-os fotói. Az OSZK kiállításán amatőrök képeivel mutatják be, hogyan látták a budapestiek a forradalom napjait.
A hatalmas tömeg hetven éve ezen a napon megmozdult és rendkívüli közösségi élményt élt át. Sokan megtapasztalták, micsoda erőt ad százezrekkel együtt lenni. Az ELTE professzorának 1956. október 23-át megelőző társadalomtörténelmi sorozata zárul.
Mi volt Albert Speer építész titka, amivel Hitlert és a háború utáni közvéleményt egyaránt magával ragadta? Hogyan igyekezett tisztára mosni magát kiszabadulva a börtönből, és válhatott „jó nácivá”? A francia Jean-Noël Orengo könyve erre keresi a választ.
Nem jó így nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat?
A szocializmus összeomlása után Magyarország a közép-európai térség eminense volt, Szerbia páriaállammá vált. A kétezres évek mindkét országban zűrzavarosak voltak, majd szinte párhuzamosan épült ki Aleksandar Vučić és Orbán Viktor rezsimje. Az áprilisi magyarországi országgyűlési választásokig sokan azt hitték: a szavazófülkékben az ilyen választási autokráciák megdönthetetlenek.
Válasz Online
A napokban tanulók sokasága ismerkedhetett meg Markovics Antal történetével, aki kisfiúként 37 embert segített át a zöldhatáron az édesapjával Jugoszlávia felé 1956-ban. Markovics történetét lapunk mutatta be tavaly, most pedig része lett a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára készített felső tagozatos foglalkozástervnek. Középfokú oktatásban pedig a Láthatatlanok című, online verzióban szintén lapunkban debütált dokumentumfilmet ajánlja a minisztériumi anyag.
