#varga mihály
Bár a köztársasági elnök hétfőn normakontrollra küldte a NER-lebontás eddigi legfontosabb törvényét, mégis biztosnak tűnik, hogy a kormányzat hamarosan megkísérli „visszaszerezni” az MBH Bankot Mészáros Lőrinctől (az erre utaló passzusokat Baka András sem kifogásolta). A kabinet valószínűleg annak is megtalálja majd a módját, hogy átvegye a közpénzzel teletömött, visszaélésszerűen használt magántőkealapok kezelését. Előjátékként a jegybank csendben rátenyerelt Matolcsyék magántőkealapos…
Varga Mihály több mint kétórás parlamenti meghallgatásán a jegybanki alapítványok létrehozásának körülményeiről, a korábbi vezetés felelősségéről és a százmilliárdos vagyonvesztésről beszélt, hangsúlyozva, hogy az új jegybanki vezetés eddig több mint 100 milliárd forintnyi veszteséget tudott elkerülni.
Ez volt az a módosítás, ami miatt a jegybanki nyereség elveszthette közpénz jellegét és az alapítványokba vándorolhatott.
Csőszi Attila felidézte, hogy Kósa Lajos és Bánki Erik szerint semmilyen vizsgálat nem indult a kormánypártok részéről az ÁSZ-jelentés előtt, noha az ellenzék 2016-tól folyamatosan bírálta az MNB-alapítványokat.
Sopov Ildikó (Tisza) elmondta: 2014.
Wiegand István tiszás képviselő Jura Gábor volt főosztályvezető és Kisgergely Kornél volt helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerüléséről érdeklődött.
Surányi György volt MNB-elnök és Járai Zsigmond volt fideszes pénzügyminiszter neve is felbukkant az ügynökaktákban, erre reagálva Varga Mihály közölte, hogy mindkét szakembert nagyra tartja és az ártatlanság vélelméből indul ki.
Varga Mihály a tiszás képviselők kérdésére elmondta, évtizedek óta működnek alapítványok a jegybank alatt.
Varga Mihály elkésve ugyan, de megjelent az MNB-botrány visszaéléseit vizsgáló parlamenti bizottság előtt.
A napirendi pontról szóló vita végén a vizsgálóbizottság egyhangúlag amellett szavazott, hogy Csőszi keresse meg az érintett szervetket és a volt jegybankelnök ügyvédjét arról, hogy milyen meghallgatás volna lehetséges.
Csőszi Attila Matolcsy érvényes idézésére tekintettel vitát nyitott az ülésen.
Bátki Pál, Matolcsy ügyvédje a csütörtöki ülés előtt levélben bejelentést és kérelmet küldött a vizsgálóbizottság elnökének.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az október 20-i ülésén egyhangúlag döntött az alapkamat 5,50 százalékon történő változatlan hagyásáról. Az MNB honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyv alapján más javaslat nem érkezett.
„Szándékosan megtévesztő írásbeli nyilatkozat”-ról és „indokolatlan túlárazás”-ról ír a feljelentő, aki szerint mintegy 3,3 milliárd forintos kár érte. Akárcsak a beszerzés miatti feljelentést, ezt is a Somlai Bálint-féle Raw-cégcsoport tette. Hamis tanúzás és hivatali visszaélés miatt folyik az eljárás.