#vlagyimir putyin
Oroszország minden ilyen egységet katonai célpontnak tekint, és külföldi békefentartó csapatok Ukrajnába vezénylését a „háború folytatásaként” értékelik.
Bizonytalan az orosz szállítmányok helyzete.
A finn és norvég miniszterelnök kedden másfél órás telefonbeszélgetést folytattak Putyinnal az ukrajnai békefolyamatról.
+5 hasonló
A Seszták-ügy és a magyar vagyonadó, az ukrán háború lezárását nehezítő kérdések, Trump lavírozása és Putyin hátsó szándékai a nemzetközi lapok fő témái, és még Hruscsov dédunokájának is támadte egy ötlete.
Segítség a megoldáshoz: az ő parancsára indult meg a háború Ukrajna ellen.
A Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő, 19 kilométer hosszú Krími híd Putyin egyik legfontosabb presztízsberuházása.
Európa vonzó célpont lett a befektetőknek, de nagy feladat is vár a kontinensre: meg kell mentenie a világot. Ez a HVG nemzetközi lapszemléje.
Évente egyszer osztják ki ezt a díjat, idén már valaki meg is kapta, ezért Putyin külön elnöki döntése volt, hogy másodikként Kirill pátriárka is megkapja a 2026-os díjat.
Nyolc ember meghalt, legalább huszonnyolcan pedig megsebesültek, miután Oroszország több mint nyolc órán keresztül drónok és rakéták százaival támadta Ukrajnát. Minderre nem sokkal azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök távozott a Sencsenben tartott kínai-orosz-amerikai csúcsról. Az újabb orosz támadás katonai és energetikai létesítmények mellett a kijevi közlekedési infrastruktúrát célozta, hatására Lengyelország riadóztatta vadászgépeit.
Egyetlen hajó sem állt meg út közben amerikai kikötőben, holott Trump-Putyin megállapodása alapján oda tartottak a tankerek.
Három nagyhatalom, 81 perc, egy közös fotó és egyetlen valódi egyetértés: senki ne szóljon bele a dolgaikba. Ez nem tűnik Jalta 2.0-nak.
A találkozó előtt és után is áradoztak egymásról a résztvevők. Putyin nem hiszi, hogy bárki is számított arra, hogy minden ilyen jól sikerül, kérdéses, hogy a világ többi része is ilyen boldog lesz-e majd az eredményektől.
A mai Trump-Hszi-Putyin tárgyalás nem egy három, hanem egy két és fél oldalú csúcstalálkozó, ahol Oroszország nemcsak az asztalnál ül, hanem egyben a menü is - írja véleménycikkében vendégszerzőnk, Barcza Mihály.
Friss könyvében azt mutatja be a titkosszolgálatokról író szerző, hogy bár a szovjet katonák a rendszerváltáskor elmentek Magyarországról, a kémhálózatuk itt maradt, és az évtizedek alatt egészen mély befolyást szerzett a politikai elitben. Interjú.
Egyelőre bókokkal halmozza el egymást a három vezető Sencsenben.
Megvolt a Putyin-Trump négyszemközti találkozó, Trump hamarosan tárgyal Hszi Csin-Pinggel, később pedig hármasban is értekeznek majd a világ nagy dolgairól.
Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin csütörtökön, magyar idő szerint reggel fél nyolckor ül le először hármasban a kínai Sencsenben. Trumpnak ez az első külföldi útja, mióta a republikánusok elvesztették a Kongresszus mindkét házát. A vereség után többet érne neki egy külpolitikai siker, Hszinek viszont azt is mérlegelnie kell, mit tud Trump betartani abból, amit megígér.
Egyre érthetőbb, miért lehet legyőzni a populistákat a korrupció elleni harccal. Milyen erős érvei vannak Putyinnak a háború folyatása mellett? Miért nem valószínű, hogy a britek egyhamar visszatérnek az EU-ba? Kik nyernek az iráni háborún?
Ma megy a komcsi kedélyeskedés, holnap pedig jön a Nagy Hármas Találkozó.
A kínai elnök a találkozón „régi barátjának” nevezte Putyint, és azt mondta neki, hogy az orosz–kínai kapcsolatok „nagyobb stabilitást és kiszámíthatóságot hoznak a zűrzavaros, kaotikus világba”.