A nyolcvanas-kilencvenes években évente 20 millió kártyanaptár készült Magyarországon. A legismertebb „naptárlány” Bíró Ica volt, aki maga sem tudja mi mindent reklámozott. A fotózásoknál volt hogy kukkolták, de olyan is, hogy csak 300 forintot kapott egy képért. Kártyanaptárbiznisz alulnézetben.
Az ÖT Médiától és a korábban a Jobbikhoz kötődő Alfahírtől is érkeztek újságírók a hírportálhoz, ahol október eleje óta jelentősen átalakult a vezetés. A Média1 információi szerint az eddigi felmondások után újabb munkatársak fontolgatják, hogy elhagyják a lapot, az érintettek pontos száma azonban egyelőre nem ismert.
A Tisza-kormánynak módosítania kellett a Magyar Honvédség korábbi, a NATO-nak leadott létszámadatait. Ugyanis a valós létszámhoz képest mintegy 2500 katonával nagyobbnak jelentette a honvédséget Szalay-Bobrovniczky Kristóf tárcája 2023-ban.
Mintegy 20 millió forintba kerülhetett a köztársasági elnök szeptemberi, ENSZ-közgyűléshez kapcsolódó New York-i útja. A Kontroll a tényleges kiadásokról, a szállodaválasztás okairól és a korábbi államfők hasonló utazásairól kérdezte a Sándor-palotát. A hivatal részletesen megindokolta a luxusszálloda kiválasztását, pontos költségeket azonban nem közölt megkeresésünkre.
A Magyar Nemzeti Bank tizenegy évvel ezelőtt az Értéktár program legdrágább darabjaként vásárolta meg a Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotást, amelyet védettsége miatt nem lehetett kivinni az országból. Molnos Péter művészettörténész kutatása a kép korábban ismert tulajdonosi történetét is megkérdőjelezi, és továbbra sem világos, milyen független szakvélemények és értékbecslések alapján döntött a jegybank a vásárlásról.
Hűtlen kezelés, költségvetési csalás és hivatali vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanújával tett feljelentést a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium a volt nemzetgazdasági miniszter külföldi utazásai, valamint a miniszteri delegációk kiküldetései miatt. A tárca 100 millió forintot meghaladó kárról számolt be, de egyelőre nem részletezte, mely utazások, elszámolások miatt fordult a hatóságokhoz.
Hetven évvel az 1956-os forradalom után egyre kevesebben vannak, akik személyesen mesélhetnek a szabadságharcról. De mitől válik elviselhetetlenné az elnyomás, és mikor ragadnának fegyvert a magyarok? A TV4 Riporterek című műsorának riportja Rainer M. János történészt, egykori forradalmárt, járókelőket és fiatalokat kérdez 1956-ról és a szabadság jelentéséről.
Egy nap sem kellett hozzá, hogy Aleksandar Vučić pártjának választási veresége után a tartományi közmédia hirtelen szembenézzen a saját múltjával. A Vajdasági Rádió és Televízió (RTV) hétfőn élő adásban kért bocsánatot az évekig tartó egyoldalú tájékoztatásért, az első csatorna megbízott főszerkesztője pedig távozott. A televíziónál már korábban is tiltakoztak a politikai befolyás és a propaganda miatt.
Új pénzügyi korlátokhoz kötné a különösen drága gyógyszerek egyedi támogatását az Egészségügyi Minisztérium. A tervezet a gyógyszergyártóktól jelentős árengedményeket várna el, továbbá felső összeghatárokat szabna a kezelések finanszírozására. Egyelőre az még nem tisztázott, mi történne a már megkezdett terápiákkal.
A jegybanki alapítványokhoz kötődő GTC Origine Investments Zrt. korábbi veszteségei miatt mindössze 20 millió forintra szállítaná le az alaptőkéjét. A döntésről már megjelent a második cégközlönyös hirdetmény, a hitelezőknek október 22-től számítva 30 napjuk van biztosítékot kérni, a változást pedig csak az eljárás lezárása után jegyezheti be a cégbíróság. A társaság közölte: a leszállított összeget a tőketartalékba helyezik át, a tulajdonos nem kap belőle kifizetést.
Négy fideszes, illetve állami rendezvényre indultak egy helyi civil szervezet által bérelt buszok Hódmezővásárhely és Makó környékről Budapestre. A színész-aktivista szerint itt itt felvetődik az állami támogatás pártpolitikai célú felhasználásának gyanúja.
A választás másnapján kézbe vették a fékek és egyensúlyok visszaállítását. Bocsánatkérést vártak a kormánypárti adótól, ami később el is sötétült.
A GKI új felméréséből meglepő különbség rajzolódik ki: az egymilliárd forint feletti vagyonok megadóztatását nagyobb arányban támogatják a magasabb jövedelmű háztartásokban élők, mint a legkevesebb pénzből gazdálkodók. Míg a havi 300 ezer forint alatti háztartási jövedelműek 79 százaléka támogatja a vagyonadót, az 500 ezer és egymillió forint közötti jövedelműeknél már 91 százalék az arány.
Az Orbán-kormány idején milliárdos közpénzes finanszírozáshoz jutó, a NER üzleti köreiben ismert Gubicza Ágoston alapkezelőjéhez is kötődő Nanushka mögött most egy kajmán-szigeteki cég jelent meg. Egy lejárt, tízmillió eurós hitel biztosítékának érvényesítése után a vállalkozást jegyezték be a divatmárka többségi tulajdonrészét birtokló luxemburgi cég tulajdonosaként, bár a korábbi tulajdonosok vitatják az eljárás jogszerűségét.
Sivatagosodó alföld, víz nélküli tavak, kiszáradt folyómeder. A Kontroll és a TV 4 közös műsorában, a Riporterekben körbejárták az országot, és mindenhol elkeserítő helyzetet tapasztaltak. Meddig bírja a magyar föld a víz nélküliséget?
Magyarország néhány éven belül bevezetheti az eurót, ehhez azonban tartósan csökkenteni kell a költségvetési hiányt, teljesíteni kell az uniós gazdasági feltételeket, és legalább két évet el kell tölteni az euró előszobájának számító árfolyam-mechanizmusban.
A hároméves áldozatot többek között „undormánynak”, „utálatnak” és „köcsögnek” nevezték, fegyelmezésként pedig többször megrángatták.
Elfogatóparancsot adott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Májer Bálint, az OTT-One egykori vezérigazgatója ellen. A körözés különös jelentőséget kap annak fényében, hogy a NAV kedden közölte: az adóhatóság Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával nyomoz a koronavírus-járvány alatti állami lélegeztetőgép- és maszkbeszerzések ügyében.
