A további vagyonvesztés megelőzésével, illetve a vagyonkimentési kíséletek megakadályozásával indokolta a kormány annak a több jogszabályt érintő törvénymódosító csomagnak a szükségességét, amit rendkívüli sürgősséggel fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályozás az állami garanciavállalásban és az állami kockázatvállalásban is szigorítást jelent.
Varga Mihály több mint kétórás parlamenti meghallgatásán a jegybanki alapítványok létrehozásának körülményeiről, a korábbi vezetés felelősségéről és a százmilliárdos vagyonvesztésről beszélt, hangsúlyozva, hogy az új jegybanki vezetés eddig több mint 100 milliárd forintnyi veszteséget tudott elkerülni.
Az Állami Számvevőszék elnöke továbbra is elmozdítaná az Integritás Hatóság hűtlen kezeléssel vádolt vezetőjét, noha a bíróság szerint félreértelmezte a jogszabályt, és elkésett a kereset benyújtásával. Windisch László nem fogadta el a döntést, ezért az ÁSZ fellebbezést nyújtott be.
Szeptembertől a Nemzeti Tehetség Központ (NTK) vette át az egykori Mathias Corvinus Collegium (MCC) feladatainak jelentős részét, a bővüléssel pedig egy korábban alig ismert állami társaságra hárult az Orbán Balázs nevével fémjelzett intézmény tehetséggondozási, oktatási, kulturális és közösségi tevékenységeinek továbbvitele. Az átvétel financiális és személyi oldaláról ugyanakkor szinte semmit nem lehet tudni.
A Fidesz-szavazói "úsznak az árral szemben", a magyar társadalom meghatározó többsége támogatja az ügynökakták nyilvánosságát, de csak nagyon kevesek tudják pontosan megfogalmazni, hogy az intézkedés miről is szól. A megkérdezetteket nem igazán győzte meg Orbán Viktor magyarázata az állambiztonsággal való kapcsolatáról.
Vörös Géza, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főosztályvezetője lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszervezések időtartama is kifejezetten árulkodó lehet. Ha valaki csupán néhány napig volt „ügynök” az aktája szerint, akkor nagy valószínűséggel nem dolgozott az állambiztonságnak.
A nyilvánosságra hozott ügynökaktákban felbukkanó közszereplőkről, valamint Feledy Botond és Ókovács Szilveszter kirúgásáról szól Fiala János legújabb publicisztikája.
Miért bérel a Magyar Honvédség egy magáncégtől repülőgépet ejtőernyős kiképzésekhez, amikor saját KC–390-es szállítógépekkel is tartanak ilyen gyakorlatokat? A 2027–2029-es időszakra szóló, nettó 308,4 millió forintos keretszerződésre mindössze két ajánlat érkezett, a nyertes egyetlen versenytársának pályázatát pedig műszaki hiányosságokra hivatkozva érvénytelenítették. A külső bérlés szakmai és pénzügyi indokairól egyelőre nincs nyilvánosan elérhető részletes összehasonlítás.
A kormány törvénymódosítással tenné lehetővé, hogy a zártkörű befektetési alapokban legalább 60 százalékos részesedéssel rendelkező befektetők leválthassák az alapkezelőt.
A Honvédelmi Minisztériumtól az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz kerülhetett a Kincsem Nemzeti Kft. feletti tulajdonosi joggyakorlás. A társaság állami tulajdonban marad, de a tulajdonosi jogokat 2030 végéig az agrártárca gyakorolhatja. Az átadásról szóló megállapodásból az is kiderül, hogy az elmúlt években összesen több mint 8,8 milliárd forint működési támogatást kapott a társaság.
A tárca szerint a költségvetéshez olyan adattal számoltak, mint ami meglepetésként érte az elemzőket.
Az USA kénytelen lesz belátni, hogy ez az autokrata projekt nem működik, és kénytelen lesz ismét jó szövetségessé avanzsálni - írja a félidős amerikai választás eredménye kapcsán véleménycikkében vendégszerzőnk, Nemes György.
Talabér Krisztián, aki a választás előtt még a Fidesz győzelmét jósolta, egy újonnan alapított közvélemény-kutató vállalat ügyvezetője lett. A cég német anyavállalata korábban az AfD-nek is dolgozott, miközben Orbán Viktor miniszterelnökként többször is támogatásáról biztosította a német szélsőjobboldali pártot.
A Tisza-kormány célja a nagy mennyiségű „reklámzaj” csökkentése elsődlegesen a nagyvárosokban és a településekről kivezető közutak mentén.
Bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva utasította el a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség Hadházy Ákos aranykonvojügyben tett feljelentését. A döntés ellen panaszt nyújt be Fülöp Botond, a Vidéki prókátor, aki szerint az eljárás során nem hallgatták ki a feljelentés alapjául szolgáló állításokat megfogalmazó Fürcht Pált, és a szóbeli utasítások lehetőségét sem vizsgálták.
Korábbi nagy visszhangot kiváltó büntetőügyekben 200–250 millió forintos óvadékot is elfogadott már a bíróság, Matolcsy György viszont a Telex értesülése szerint „mindössze” 30 milliót ajánlott fel, hogy elkerülje a letartóztatást. A volt jegybankelnök ügyvédje nem árulta el, valóban ennyiből áll-e védence teljes megtakarítása. A 24.hu szerint ugyanakkor nem az összeg nagyságán múlt a döntés: a bíróság olyan kockázatokat is megállapított, amelyek miatt az óvadék eleve nem jöhetett szóba.
A Kádár-rendszer ellenzékhez való viszonyát nem annyira a nyílt elnyomás jellemezte, sokkal inkább a megfigyelés, zaklatás, bomlasztás volt a hatalom módszere, és ebben szerepet játszottak a mozgalomba beépített ügynökök. Danyi Gábor történészt arról kérdezte munkatársunk Szarvas György, vajon az ügynökakták révén elképzelhető-e, hogy bővülni fog a demokratikus ellenzék körüli ügynökökről való tudásunk, és ez mennyiben írhatja át azt, amit az ellenzéki hálózatok egyes szeleteiről eddig…
A Működő és Emberséges Magyarország Intézet (MEMI) feladata az országos társadalmi párbeszéd megszervezése, a helyi közösségek problémáinak feltárása és a lakossági javaslatok eljuttatása lenne a döntéshozókhoz. Az intézet az Országgyűléstől kapna felhatalmazást, önálló költségvetéssel működne, vezetőjét pedig nyilvános pályázaton választanák ki. A létrehozásáról szóló törvénytervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátották.
Radványi Miklós írása az Orbán-rendszer korrupciós mechanizmusait és a politikai-gazdasági hatalom összefonódását vizsgálja. A szerző szerint Orbán Viktor személyes büntetőjogi felelősségét is tisztázni kell, mert a rendszerszintű visszaélésekért a hatalom csúcsán álló vezető is felelős lehet.
Bozóttüzek, hőhullámok, pusztító viharok és felborult utazási tervek: az idei nyár ismét megmutatta, milyen gyorsan válhat egy természeti esemény személyes és pénzügyi problémává. A Kockázatos Podcastban Németh Péter, a CLB független biztosítási alkusz biztosítási szakértője arról beszél, mire tanítanak bennünket a nyár káreseményei, és hogyan készülhetünk fel a következő szezonra.
