Nemcsak Magyarországon lett botrány a pandémia idején a lélegeztetőgépek beszerzéséből, másutt is megtörtént, hogy a törvényeket megszegve versenyeztetés nélkül, túlárazva vagy korrupcióval övezve vásároltak ilyen gépeket a kormányok. De mindenhol büntetőeljárások követték a botrányokat, csak Magyarországon tűnt tehetetlennek bűnüldözés, és kormányváltásra volt szükség ahhoz, hogy szeptemberben a Külügyminisztérium új vezetésének feljelentésére az ügyészség elrendelje a nyomozást.
Egy tudományos felmérés mutatott rá a magyarországi földterületeket érintő brutális vízhiányra, ami a 2023-as adatokhoz képest nagyjából négy köbkilométeres különbség. De egy másik kutatás a folyóink élő környezetében fedezett fel aggasztó folyamatokat, ahol a partokat, ártereket idegenhonos fajok elszaporodása veszélyezteti.
Elkészült az első intézményi feltáró jelentés a gyermekvédelmi intézményekben történt bántalmazások ügyében. A Vaskuti Gergely miniszteri biztos vezette vizsgálat során a dokumentumokat, az intézményi működést és a helyszíni tapasztalatokat is elemezték, a jelentés pedig konkrét fejlesztési javaslatokat is tartalmaz.
A krakkói főtéren hat embert megölő férfi szüleit és húgát találták holtan a család otthonában, a rendőrség vasárnap erősítette meg az áldozatok személyazonosságát. A lakásból hét lőfegyvert vittek el, a támadót egyelőre nem tudják kihallgatni. Lengyelországban kétnapos nemzeti gyász kezdődött.
Hegedűs Zsolt kiemelte, hogy senki nem került alacsonyabb kategóriába a jelenleginél, de nem mindenki elégedett a béremelés részleteivel.
Akik a Kádár-rendszer besúgóhálózatának beszervezési kísérletére nemet mondtak, dicséretesen cselekedtek, ezért is érthető azok felháborodása, akiket áttételesen most azzal vádoltak meg, amit pont visszautasítottak - írja véleménycikkében az ügynökakták nyilvánosságra hozatala kapcsán vendégszerzőnk, Zalatnay István.
Zárug Péter Farkas politológus szerint nem így kellett volna nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat és előtte a társadalmat is fel kellett volna készíteni arra, hogy mit kezdjen az adatokkal. Véleménye szerint a Lezsák-ügyben a miniszterelnöknek is komoly felelőssége van.
Megkésett vagy elsietett volt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala? Ezt is megvitatták a Szabadsajtó Klub legújabb adásában a műsor szokásos résztvevői.
Nem a kommunista állambiztonság egykori tisztjeinek, hanem sok esetben az általuk megfigyelt, megzsarolt vagy beszervezett embereknek a személyes adatai kerültek nyilvánosságra – így értékelte a Vidéki prókátor néven ismert jogász az állambiztonsági iratok megnyitását. Erre különösen szemléletes példaként hozta Karikó Katalin Nobel-díjas kutató és egykori beszervezője, a rendszerváltás után kivételes karriert építő Salgó László történetét.
A Fidesz EP-képviselője saját közösségi oldalán osztott meg egy videót, amelyben arról beszélt: „nem lehet következmények nélkül hagyni“, ha valaki „politikai koncepciós eljárásokhoz“ adja a nevét.
Két fideszes politikus is reagált arra, hogy egy államtitkár és négy helyettes államtitkár távozott a Tisza-kormányból. Navracsics Tibor szerint fél éve tart Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumban a tehetetlenség és a bohóckodás.
Az Országgyűlés elnöke a Facebookon bukkant egy olyan képre, amelyen Juhász Hajnalka KDNP-s politikust figurázták ki. Forsthoffer Ágnes a bejegyzésében kijelentette: senkinek a külső adottságai, emberi méltósága nem lehet gyalázkodás tárgya.
A politikai foglyok emlegetése két tízmilliárdos korrupciós ügyben azt jelzi: szerintük, ha fideszes politikus csinál valamit, akkor élni kell az ártatlanság vélelmével, azonban a korábbi példák alapján ezt csak saját táborukra vonatkoztatják.
Fülöp Botond ügyvéd, ismertebb nevén a Vidéki Prókátor a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában beszélt arról, hogy a Fidesz és a KDNP úgy próbál politikai botrányt kreálni Lezsák Sándor ügyéből, hogy az elmúlt 16 évben ők maguk folytattak tudatos lejáratókampányokat ellenzéki szereplők ellen.
A CNN értesülései szerint iráni parlament konzervatív, keményvonalas iszlamista csoportja elzárkózik attól, hogy az ország bármiféle kompromisszumot kössön Washingtonnal, és a két ország közötti konfliktus lezárását cserébe egy olyan „új világrend“ kialakítását követelik, amely az iszlám köztársaságnak kedvezne.
Megkezdődött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szervezeti kapacitásainak felmérése, az új struktúra a jövő év elejére állhat fel. A magyarországi médiapiacot is széleskörű vizsgálatnak vetik alá.
A magyarországi azbesztszennyezést először Bozsokon fedezték fel, melyről kiderült, hogy az itt felhasznált kőzúzalék határ menti ausztriai bányákból került az országba. Jelenleg mintegy 250 település lehet érintett, a mentesítés céljára a kormány 3 milliárdos alapot hozott létre, de a pályáztatással kapcsolatban Sopron és Szombathely önkormányzata is kritikákat fogalmazott meg.
2025-ben Magyarország a GDP alig 16,7 százalékát költötte szociális ellátásokra és nyugdíjakra, miközben az uniós átlag a bruttó hazai termék 27,5 százaléka volt. Arányaiban ez a harmadik legkisebb arányú ráfordítás a tagállamok között.
Az egészségügyi tárca által elfogadott rendelkezés alapján nagy esély kínálkozik arra, hogy jövőre végre rendeződjék az egészségügyi szakdolgozók ma még igencsak szánalmas bérhelyzete. Ez persze nem orvosolja az ágazat összes gondját, ugyanis ehhez érdemben könnyíteni kellene az érintettek munkaterhelését, hogy ne hagyják ott annyian a szolgálatot.
Egy hete még rohamrendőrök álltak a varsói Alkotmánybíróság előtt, most pedig az ügyészség a hírek szerint már ahhoz is a testület engedélyét kéri, hogy őrizetbe vehesse az elnökét. Csakhogy a bírák még abban sem értenek egyet, kik ülhetnek le erről dönteni.
