#1956
Pontosan hetven éve történt az 1956-os forradalom egyik legnagyobb vérontása, amely során több ezer békés tüntetőre nyitottak tüzet a Kossuth téren.
1956 a nagyszüleinknek még életélmény lehetett, a szüleinknek családi történet, a gyerekeinknek viszont már történelem. Egyéni sorsokkal, döntési helyzetekkel mégis közel lehet hozni számukra a 70 évvel ezelőtt történteket.
‘56, 2006 és a jelen. Politikusok, hősök, lázadók, szembenézés. Ezek a kulcsszavak az Alany–Állítmány első adásában. Vendégünk Hajós András.
Rég ki kellett volna szabadítani ’56-ot a politika és különösen az emlékezetpolitika fogságából, és megfiatalítani az ünnepet – hangsúlyozza a forradalom történetét kutató intézet egykori főigazgatója, a Széchenyi-díjas történész.
Hetven évvel az 1956-os forradalom után egyre kevesebben vannak, akik személyesen mesélhetnek a szabadságharcról. De mitől válik elviselhetetlenné az elnyomás, és mikor ragadnának fegyvert a magyarok? A TV4 Riporterek című műsorának riportja Rainer M. János történészt, egykori forradalmárt, járókelőket és fiatalokat kérdez 1956-ról és a szabadság jelentéséről.
Évtizedekig egy pincében lapultak a kommunistából forradalmarrá lett mérnök 1956-os fotói. Az OSZK kiállításán amatőrök képeivel mutatják be, hogyan látták a budapestiek a forradalom napjait.
Учасники вшанували пам’ять героїв революції та наголосили на актуальності її ідей свободи, солідарності й національної єдності.
Akárhol kapargatjuk meg a generációs válsággócot, rendkívüli szorongásba ütközünk. A túlterheltség, az alultámogatottság, a folyamatos stressz miatti ellátatlanság, a mentális kiszolgáltatottság pedig hozza a jól ismert forgatókönyvet.
Az ügynökakták megnyitása nemcsak a besúgók leleplezéséről szól, hanem arról is, hogy az emberek végre megismerhessék saját családjuk múltját – mondta a történész a Kontroll ünnepi műsorában. Azt gondolja, nem kell botrányok sorára számítani, a fennmaradt iratokból viszont sok eddig ismeretlen történet derülhet ki. Szerinte annak idején súlyos tévedés volt a Szabó István melletti értelmiségi kiállás.
A forradalom hetvenedik évfordulóját ünnepelte az ország, miközben a közéletet leginkább Matolcsy György lefogása és az „Ádám hol vagy?” foglalkoztatja. Orbán Viktor Párizsban, Bita Dániel, Kerner Zsolt, valamint Nagy József a stúdióban.
Az ukrán elnök szerint érdemes támogatni azokat az embereket, akik bátorságot és szabadságszeretetet mutatnak.
Kunhalmi Ágnes volt országgyűlési képviselő péntek délelőtti Facebook-bejegyzésében 1956 kapcsán azt írta, hogy az a "demokratikus baloldal ünnepe is!". A politikus szerint a kérdés, hogy lehet-e a baloldal ünnepe 1956, "defenzívába szorítja a hazai baloldali értékrendet vallókat, ahogyan ez 1990 után is történt".
Nemzeti függetlenség és demokrácia. A Széchenyi-díjas történész szerint a különböző politikai meggyőződésű felkelőket ez a két alapvető követelés kötötte össze 1956-ban. Hozzátette, hogy hetven év elteltével erre a két értékre lehetne építeni a közös emlékezetet.
Magyar Katalinnak mindössze 16 esztendő adatott, Pákh Tibornak, a Kádár-rendszer "örök ellenzékének" csaknem száz. Egyikük életét áldozta mások életéért, másikuk az életét tette fel a forradalom és szabadságharc eszmeiségének ébren tartására. Torkos Matild emlékezik mindkettőjükre.
Jó lenne, ha néhány év múlva olyan filmeket és könyveket olvashatnánk, amelyekben nemcsak a hősöket, hanem a mögöttük álló embereket is felismerjük. Ehhez nem feltétlenül újabb ünnepi beszédekre van szükség, elég lehet elkezdeni beszélgetni - írja ünnepi publicisztikájában Timár Gábor.
A nap verse.
Hogyan emlékezett meg ’56-ról a hatalom és az ellenzék, milyen narratívákat gyártottak az ellenérdekelt felek az eseményekről? Ezt a kérdést jártuk körül, felidézve a Kádár-korszak és az 1989-1990-es rendszerváltozás utáni évtizedek október 23-ához köthető emblematikus pillanatait Eörsi Lászlóval, aki az ünnep előestéjén kapott magas állami kitüntetést 1956-tal kapcsolatos történészi munkájáért. Eörsi Lászlóval a Kontroll.hu munkatársa, Szarvas György készített interjút.
Ki született? Hol volt az olimpia? Hány aranyat nyertünk?
1956-ban Magyarország a világtörténelem, azon belül is a még nagyon is eleven munkásmozgalom sorsát, történelmi is megfordította. A magyarok forradalma zavart okozott a pártvezéreknek, és reményt adott a munkásoknak, ráadásul a ma is létező újbaloldali irányzatok is hatására indultak erjedésnek.
Az 1958-as, A budapesti rém című amerikai „thriller”, amiben szinte semmi sem emlékeztet Magyarországra, direkt sem tudna olyan rossz lenni, mint amilyen véletlenül lett. (Az a dél-amerikai diktátort idéző férfi a címlapképen egy ÁVH-s ezredes akar lenni.)