#aszály
Néhány nap alatt látványosan emelkedett a tó vízállása, azonban egyelőre hiányzik egy fontos utánpótlási forrás.
+3 hasonló
Idén az extrém szárazság miatt sokan a jégkármérséklő rendszert kiáltották ki bűnbakként.
+2 hasonló
Ennyi volt.
+2 hasonló
Új VITUKI-t, vagyis egy szakpolitikát szolgáló vízgazdálkodási kutatóintézetet hoznának létre, a civil vízőrzőket anyagilag is támogatnák, október 31-én pedig jön a vízgazdálkodási törvényre tett első módosítási javaslatcsomag, mely a reménybeli téli-tavaszi többlet csapadékvizek táji megőrzését szolgálja – mondja a Válasz Online-nak adott exkluzív interjúban Kelemen Ágnes, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vízügyért és klímapolitikáért felelős államtitkára és Horváth Balázs vízügyi…
Homokzsákot azért még nem kell pakolni.
600 oldalas lett az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv. Kijelöli a stratégiát, lesz újra független vízügyi kutatóintézet, meghatározza, mit kell már most megtenni, hogy a következő fél évben egy Balatonnyi vizet megtartsunk.
Bár most a klímaváltozással, az aszállyal magyarázható, hogy történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízszintje, már a hetvenes években voltak olyan beavatkozások, amelyek növelték a mai kisvizek kockázatát.
+1 hasonló
Ideiglenes fenékküszöbökkel, zsilipek zárásával próbálják elérni, hogy a nagy aszály után érkező esőből minél több beszivároghasson a talajba.
Az elmúlt napokban a Velencei-tó vízgyűjtőjét is számottevő csapadék érte, ám a vízfolyások ezúttal nem járultak hozzá a vízszint emeléséhez.
A Magyarországon is átvonuló mediterrán ciklon kapcsán Timár Gábor azt írja, a többnapos esőzés érkezése lehetett volna a próbája annak, hogy a hazai vízügy felkészüljön egy ekkora vízhozam megtartására a szárazabb időszakokra.
Mire lehet elég az elmúlt 126 év legsúlyosabb aszálya után a központi büdzsében 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelt keretösszeg? És nem utolsó sorban, kik tartják meg a tájban a vizet?
Óriási szükség volt az esőre, amely a hét eleje óta országszerte jelentkezett. A vízhiányt azonban ez a csapadékmennyiség nem oldotta meg, a talaj mélyebb rétegei továbbra is nagyon szárazak.
A bejelentett program nemcsak a csatornákat és zsilipeket érinti, a gazdálkodókat is érdekeltté tennék a szemléletváltásban.
Nem a jégkármérséklő rendszer (JÉGER) okozta az elmúlt évek aszályait, de a jégeső elleni védekezésben is csak korlátozott a hatékonysága – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia friss jelentése. De akkor mire jó ez? Egyáltalán: hogy működik ez a rendszer, okoz-e környezeti kárt? És mi a helyzet a többi időjárás-módosítási elmélettel? Podcast Varga György geográfussal és Goda Zoltán környezetmérnökkel.
Ilyen mennyiségű eső már a talaj mélyebb rétegeit is átnedvesíti, vége lehet az aszálynak.
Egy tudományos felmérés mutatott rá a magyarországi földterületeket érintő brutális vízhiányra, ami a 2023-as adatokhoz képest nagyjából négy köbkilométeres különbség. De egy másik kutatás a folyóink élő környezetében fedezett fel aggasztó folyamatokat, ahol a partokat, ártereket idegenhonos fajok elszaporodása veszélyezteti.
Bóna Szabolcs az agráriumot érintő legfontosabb kérdésekről beszélt Orosházán: az öntözött területek bővítéséről, a termelési módok megváltoztatásáról és arról is, hogy a jégkármérséklő rendszer „sorsa meg van pecsételve”.
Dócs Dávid aszályügyi vészhelyzetet akar.
Valamivel több mint két hónapig nem üzemelt.
A 2022-es aszályt sokáig történelmi viszonyítási pont volt, de az idei év első kilenc hónapjára tovább fokozódott a vízhiány Magyarországon.