#történelem
1956 után mintegy 200 ezer magyar menekült el. 37 állam fogadta be őket, az első százezer embert alig tíz hét alatt telepítették át más országokba.
Így már az I. Thotmesz fáraó idején szolgáló hivatalnok mindhárom kutyájának nevét ismerjük, az ismert ősi egyiptomi kutyanevek száma pedig 97-re emelkedett.
A klímaváltozás egyre többet hoz felszínre 2000 méter felett vívott fehér háború emlékei közül.
Áder János nevét más közép- és kelet-európaiakkal együtt 2015-ben dobták be, végül egy portugál lett a befutó.
Bérbe kölcsönzött ananász, félméteres cipő és házi múmiák Egyiptomból. Meglepő, mi mindenre költötték régen a pénzt a gazdagok.
Kudarcnak tűnt négy évtizede Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov reykjavíki tárgyalása, de az USA és a Szovjetunió vezetője az izlandi fővárosban győződött meg arról, hogy a nukleáris leszerelés végrehajtható, és ez elvezetett a hidegháború végéhez.
Pontosan hetven éve történt az 1956-os forradalom egyik legnagyobb vérontása, amely során több ezer békés tüntetőre nyitottak tüzet a Kossuth téren.
1956 a nagyszüleinknek még életélmény lehetett, a szüleinknek családi történet, a gyerekeinknek viszont már történelem. Egyéni sorsokkal, döntési helyzetekkel mégis közel lehet hozni számukra a 70 évvel ezelőtt történteket.
A rendőrség őrizetbe vett egy embert, de egyelőre nem tudni, volt-e köze a tűzhöz.
+11 hasonló
Rég ki kellett volna szabadítani ’56-ot a politika és különösen az emlékezetpolitika fogságából, és megfiatalítani az ünnepet – hangsúlyozza a forradalom történetét kutató intézet egykori főigazgatója, a Széchenyi-díjas történész.
Interjú ’56-ról és a mai győztesekről, meg egy fél évszázadon átívelő családtörténetről az Akik elhitték a 20. századot szerzőjével.
+1 hasonló
Évtizedekig egy pincében lapultak a kommunistából forradalmarrá lett mérnök 1956-os fotói. Az OSZK kiállításán amatőrök képeivel mutatják be, hogyan látták a budapestiek a forradalom napjait.
Magyar Péter beszédeiben felidézi a mártír miniszterelnök nevét, őt mégsem kereste még meg a miniszterelnök – mondta el a HVG-nek adott portréinterjúban Jánosi Katalin. Arról is beszélt az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója előtt, miért nem tartja valószínűnek, hogy visszahelyezzék a Vértanúk terére Nagy Imre szobrát.
+4 hasonló
A hatalmas tömeg hetven éve ezen a napon megmozdult és rendkívüli közösségi élményt élt át. Sokan megtapasztalták, micsoda erőt ad százezrekkel együtt lenni. Az ELTE professzorának 1956. október 23-át megelőző társadalomtörténelmi sorozata zárul.
Mi volt Albert Speer építész titka, amivel Hitlert és a háború utáni közvéleményt egyaránt magával ragadta? Hogyan igyekezett tisztára mosni magát kiszabadulva a börtönből, és válhatott „jó nácivá”? A francia Jean-Noël Orengo könyve erre keresi a választ.
Qubit
A 70 éve kitört forradalom híre nem csak Londonig, Washingtonig és Moszkváig jutott el; Peking is aktívan követte, sőt alakította az eseményeket.
Nem jó így nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat?
Világszerte a forradalmi hősiesség jelképévé vált Russell (Russ) Melcher 1956-ban a forradalom napjaiban Budapesten készített felvétele. A 96 éves, Franciaországban élő amerikai fotós megosztotta a HVG-vel a kivételes történetet.
+2 hasonló
Válasz Online
Magyar Péter miniszterelnök 2026 augusztusában azt nyilatkozta, hogy nincs az ’56-os forradalom 70. évfordulójához méltó és alkalmas emlékhely Budapesten. Szerinte a 70. évfordulón jó lett volna egy új, nagyszabású emlékhelyet avatni, de annak tervét az Orbán-kormány elmulasztotta előkészíteni. Valóban hiányzik egy újabb ’56-os emlékmű? És mi a helyzet a meglévőkkel? Boros Géza művészettörténész, a rendszerváltás utáni magyar emlékműszobrászat egyik legelismertebb szakértője nagyívű…
+2 hasonló
Átlátszó
A történész és újságíró páros, azaz Csunderlik Péter és Pető Péter új könyve vicces összefoglalója az elmúlt 16 évnek.
+1 hasonló
