#tüntetések
Franciaország mellett Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Albániában is hetek óta tömegek tüntetnek. Az elégedetlenség hátterében országonként más-más sérelmek állnak, de az iskolák állapota, a lakhatás és az élelmiszerek drágulása, az alacsony bérek és a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás több helyen is közös ügy.
+2 hasonló
Hétvégére újabb tüntetéseket jelentettek be.
+1 hasonló
A francia tüntetések és zavargások mögött mély gazdasági válság húzódik. Nem igaz, hogy a francia állam keveset költene az állampolgáraira, csak nagyon aránytalanul teszi, a fiatalok rovására. Közben a nemzetközi kötvénypiac büntetni kezdett, ami egy pusztító spirálba lökheti az országot.
Putyin eközben visszautasította, hogy Oroszország állna az európai zavargások mögött.
A megélhetési és oktatási válság miatt tüntető óriási békés tömeg mellett ezúttal is felbukkantak erőszakos elemek, a rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be számos városban.
A hatóságok a múlt hétvégi demonstrácók után 2700 embert állítottak elő.
Franciaország lángokban, de ennél is égőbb a tűz Magyar Péter szívében, hogy migrációellenesnek tűnjön. Mi történt eközben Brüsszelben, és milyen változásokat hozhat a félidei választás Amerikában?
Franciaország nem a tüntetések és nem is a bevándorlás, hanem a jóléti állam maradékának felszámolása miatt vágtat a vesztébe – mondja Erőss Gábor szociológus, aki 36 éve jár francia diáktüntetésekre.
A saját ügyükért megszólaló fiatalok tüntetésével indultak, az általános megélhetési válság miatti tiltakozássá híztak, erőszakba és fosztogatásba fordultak azok az európai demonstrációk, amelyek epicentruma Franciaország.
