#vízmegtartás
Új VITUKI-t, vagyis egy szakpolitikát szolgáló vízgazdálkodási kutatóintézetet hoznának létre, a civil vízőrzőket anyagilag is támogatnák, október 31-én pedig jön a vízgazdálkodási törvényre tett első módosítási javaslatcsomag, mely a reménybeli téli-tavaszi többlet csapadékvizek táji megőrzését szolgálja – mondja a Válasz Online-nak adott exkluzív interjúban Kelemen Ágnes, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vízügyért és klímapolitikáért felelős államtitkára és Horváth Balázs vízügyi…
600 oldalas lett az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv. Kijelöli a stratégiát, lesz újra független vízügyi kutatóintézet, meghatározza, mit kell már most megtenni, hogy a következő fél évben egy Balatonnyi vizet megtartsunk.
Válasz Online
Mindössze négy „Seszták-ügynyi” pénz elég ahhoz, hogy látszódjanak a vízmegtartásra való átállás első nyomai a ma és szerdán tárgyalt költségvetésben. Ha a feladat nagyságához képest szerény összegekkel is, de most először lesz önálló prioritás a vízmegtartás. A lapunkban bejelentett új VITUKI megalapítása azonban mégsem szerepel a büdzsében.
Emelik a tározók vízszintjét, zárják a zsilipeket, töltik fel a csatornákat és holtágakat, valamint ideiglenes vízvisszatartó műtárgyakat, fenékküszöböket alakítanak ki.
Mire lehet elég az elmúlt 126 év legsúlyosabb aszálya után a központi büdzsében 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelt keretösszeg? És nem utolsó sorban, kik tartják meg a tájban a vizet?
Az élő környezetért felelős miniszter a vízügyi szakma képviselővel való egyeztetés után arról beszélt, hogy a vizet nem elvezetni, hanem megtartani kell.
Bóna Szabolcs az agráriumot érintő legfontosabb kérdésekről beszélt Orosházán: az öntözött területek bővítéséről, a termelési módok megváltoztatásáról és arról is, hogy a jégkármérséklő rendszer „sorsa meg van pecsételve”.