#vlagyimir putyin
Bár Teddy Riner még sosem politizált, a kétméteres, többszörös olimpiai bajnok cselgáncsozó elszántnak mutatkozik, hogy megállítsa a Nemzeti Tömörülés nyomulását. Ráadásul igen népszerű személyiség Franciaországban. Nemzetközi lapszemle az „új Jalta” esélyeiről, a Mercedes-kapitalizmusról, Putyin machinációiról és arról, hogy miért tüntettek a csehek Babis ellen.
A Krími híd Putyin szimbolikus építménye, és az oroszok által megszállt félsziget számára a gyakorlatban is kulcsfontosságú.
Az amerikai elemző cég, a Rand 50 oldalas hipotetikus forgatókönyvben írja le, hogyan alakulna Oroszország és a NATO konfliktusa az elnök halála esetén.
Eddig hallgatólagos tabu volt az, hogy ukrán vezetőket támadjanak az orosz erők.
Az utolsó csepp a pohárban az Uszty-Luga-i kikötő elleni támadás volt, ahol leégett öt üzemanyagtartály és három helikopter, valamint egy hajó is megsemmisülhetett.
Korlátozták a forgalmat az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő hídon, miközben a két ország kölcsönösen egymás energetikai infrastruktúráját támadta.
A csúcstalálkozóra az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés, az APEC vezetői találkozójának alkalmából kerül sor.
Az APEC-csúcs szünetében egyeztetnek.
A megbeszélés egyik fő témája a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről szóló megállapodás lehet.
Az ukrán és az orosz delegáció az amerikaival közösen tárgyal majd a tűzszünetről, de Európa is részt vehet a megbeszélésen.
Kanada pedig nem engedélyezi az orosz játékosok részvételét a közelgő junior jégkorong-világbajnokságon.
Örményország Hegyi-Karabah 2023-as azeri visszafoglalása óta nem fizetett tagdíjat.
„Nem igazán hiszek benne, hogy így lesz, de azért van remény” – mondta az ukrán elnök.
Főhet Putyin feje! Kiszivárgott adatokból derült ki az orosz veszteség valódi mértéke: a statisztikai hivatal feltört rendszerei szerint 400 ezer fölött a halottak száma.
Titkos pártfinanszírozás, be nem vallott adományok, kétes elszámolások – érzékenyen érintik a nyugat-európai populista, nacionalista pártokat a legutóbbi hetek, hónapok hírei.
Helyenként szürreálisba hajló 51 perces interjút adott a 60 Minutesnek a világ legbefolyásosabb embere, amelyben szó volt a túlzásba vitt kitoloncolásokról, saját gazdagodásáról, az ufókról, arról, hogy Ukrajna kicsit más formájú lesz majd a háború lezárása után, és azt is megvitatták, vajon a mennybe kerül-e majd Donald Trump.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter arról beszélt, hogy több európai ország is ott lesz Abu-Dzabiban, a Kreml azonban ennek továbbra sem látja értelmét.
Megjelent Panyi Szabolcs Barátság extrákkal – Putyin szolgálói és szolgálatai Magyarországon című könyve, amelyben Panyi azt mutatja meg, hogy a magyarország orosz befolyás nem egyszerűen megtűrt jelenség: a magyar politikai és gazdasági elit nyitottságával találkozva kurzusokon átívelve újra és újra utat talál az állam legfontosabb intézményeibe.
Egy tanker Brazília felé fordult, a másik Algéria mellett várakozik.
Rendeletben írja elő Vlagyimir Putyin, hogy a magántulajdonban álló adaktözpontokban 10 százalékos kapacitást kell fenntartani az állami szolgáltatások számára.