#marine le pen
Más jelölt nem volt.
A szélsőjobboldali francia elnökjelölt azonban egy második fordulóban vélhetően könnyűszerrel legyőzné radikális baloldali kihívóját.
A fideszes média napok óta magyarázza, miért lenne jó, ha Orbán elhagyná a magyar politikát és a választóit, de most úgy tűnik, nem sok esélye van a főtitkári pozícióra. Már meg is van a fideszes narratíva, hogy ez miért jó.
Bár Teddy Riner még sosem politizált, a kétméteres, többszörös olimpiai bajnok cselgáncsozó elszántnak mutatkozik, hogy megállítsa a Nemzeti Tömörülés nyomulását. Ráadásul igen népszerű személyiség Franciaországban. Nemzetközi lapszemle az „új Jalta” esélyeiről, a Mercedes-kapitalizmusról, Putyin machinációiról és arról, hogy miért tüntettek a csehek Babis ellen.
Ők találták fel az egyéni szabadságjogokat és a liberalizmust, mégis királyszerű elnököt ültettek maguk fölé. De nem eléggé királyszerűt. Franciaországban nincs megélhetési válság, a szociális háló a világ legerősebbjei között van, mégis mindenki frusztrált. A hülye rendszernek ehhez nem kevés köze van, de annak is, hogy a franciák nagymenőként gondolnak saját magukra, miközben alig teljesítenek jobban a lenézett mediterrán nyelvrokonaiknál.
Mujtaba Rahman arról ír, milyen lehetséges forgatókönyvek lehetségesek a szélsőjobboldali politikus választási győzelme esetén.
Teddy Riner személyében az egyik legnépszerűbb francia sportoló is ringbe száll, és még mások is beszállhatnak a versenybe. Pedig a mezőnynek ilyenkor már inkább szűkülnie kellene, de egyelőre nem látni, ki győzhetné le a szélsőjobbot.
Titkos pártfinanszírozás, be nem vallott adományok, kétes elszámolások – érzékenyen érintik a nyugat-európai populista, nacionalista pártokat a legutóbbi hetek, hónapok hírei.
Marine Le Pen nagy előnnyel vezet, és a friss felmérés szerint a második fordulóban is legyőzné radikális baloldali ellenfelét. Macron tábora közben már azért küzd, hogy egyáltalán legyen jelöltje a döntőben, az elnöki győzelem azonban még Le Pennek sem jelentene szabad kezet.
E pillanatban egyetlen normális bal-vagy jobboldali jelölt sem jutna be a második fordulóba, sőt egyre nyílik az olló a rasszista populisták és a centristák között.
Interjú a Moulin rendezőjével a magyar politika változásairól és Marine Le Pen esélyeiről, a francia társadalom széteséséről és egy ördögi náci tisztről.
A Nelson Mandela Gimnázium az október eleji diáktüntetések alatt gyulladt ki, november közepén nyithatják meg újra a tantermeket.
A francia tüntetések és zavargások mögött mély gazdasági válság húzódik. Nem igaz, hogy a francia állam keveset költene az állampolgáraira, csak nagyon aránytalanul teszi, a fiatalok rovására. Közben a nemzetközi kötvénypiac büntetni kezdett, ami egy pusztító spirálba lökheti az országot.
Bardellát újra megválasztották a Népi Tömörülés elnökének, igaz, nem is volt kivel versenyeznie a tisztségért. Az Orléans-ban tartott kongresszust tiltakozások kísérték.
Továbbra is a szélsőjobboldali Marine Le Pen vezeti a mezőnyt, a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon továbbra is szoros versenyben van a második helyért.
A Nobel-díjas török-amerikai közgazdász, Daron Acemoglu úgy véli, Trump a legveszélyesebb jobboldali politikus a világon, a német AfD sem versenyezhet vele. A liberális demokrácia válságát részben önmaga okozta válságnak tartja, és figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia súlyosbíthatja azt.
Válasz Online
A másod-harmad-negyed generációs bevándorlók lakta franciaországi negyedekben veszélyes gyúanyag jött létre a feleslegesség-érzésből, a primitív iszlamizmusból, kábítószer-kereskedelemből, rapzenéből, erőszakkultuszból, rendőr- és államgyűlöletből – nem kis részben ennek eredménye a hétvége óta Párizsból, Marseille-ből és más városokból érkező apokaliptikus képsorozat. Mégis tévednek azok, akik szerint csakis az elhibázott migrációs politika áll a súlyos zavargások mögött. A pokoli hétvége…