#ötvenhatunk
A 24.hu Ötvenhatunk című projektjében Vitáris Ivánt, Saly Noémit, Kemény Dénest, Schultz Nórát, Dragomán Györgyöt, Palya Beát, Hajós Andrást és Beck Zolit kérdeztük arról, hogy számukra mit jelent 1956.
Az 1956-os forradalom „áldozatai” közé tartoznak azok a fiatal kutatók is, akik az emigrációban később a világhírig jutottak. Természetesen ők csak érzelmi áldozataink, hiszen szülőföldjük számára is dicsőséget hoztak az életművükkel.
November 4-én, Nagy Imre utolsó rádióüzenetével egyidőben, újra úticél lett a magyar történelem egyik régi kijárata: a határ.
Az állampárt megadta '56 mantrázandó okait, de nem erőltette az emlékezést, Kádár pedig egy, a „tudományos definíción” túli értékelést is megengedett magának.
Egy frissen megjelent kötetből minden eddiginél többet tudhatunk meg a szabadságharcosok társadalmi hátteréről, illetve azokról a szociológiai jellemzőkről, amelyek magyarázatot adhatnak arra: miért is harcoltak a felkelők hetven évvel ezelőtt.
Egy fekete humorú kosaras szédítő anekdotái, egy lezáratlan Ottlik-regény és a mártír-miniszterelnök félbemaradt önéletrajza is szerepel a listánkon.
Mi az a hadilinzer? Hogyan próbáltak finomat főzni az anyák a legnagyobb córesz idején is? Saly Noémi gasztrotörténész mesélt arról, hogyan nézett ki a forradalom „gyomornézetből”.
A forradalom kitörésének, majd a szovjet csapatok bevonulásának hírére rengeteg futballista elhagyta az országot vagy éppen nem tért haza. Eljött a disszidálások, és besúgók kora.
“This is the finest place I have struck yet” című fotográfiai projekt ismétlődő vizuális és
Mi állt a cvikkeres imázs mögött? Hogy állt az istenhit kérdésével? Hogy találkozott majdani feleségével; milyen nagypapa volt? Egy történész és egy muzeológus segítségével, valamint egy most megjelent önéletrajzi könyvet fellapozva megpróbáltuk megismerni Nagy Imrét, az embert.
Szilágyi Júliával szürreális gyerekkorról, szőnyegbe csavart gyerekekről és eltévedt tankokról beszélgettünk, de az is kiderült, miért fél '89 óta Orbán Viktortól.
Dél-Pesten működött az úgynevezett Strausz-osztag, amely szinte kizárólag romákból állt, és amely a végsőkig harcolt a szovjetekkel. De miért éppen ők tartottak ki a legtovább?
1956 nemcsak a politikában, a filmművészetben is megkerülhetetlen, és sokszor feldolgozott téma. A legjobb '56-os filmekben akad romantika, dráma és akció is.
Jean-Pierre Pedrazzini a forradalom kitörésének hírére érkezett Magyarországra, az események 70. évfordulója alkalmából pedig a magyar sajtóban még nem látott képeiből válogattunk.
Hosszú menetelésre készült az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján egy brit család. Nyolc nap alatt 200 kilométert gyalogolnak: megkérdeztük, miért.
A szobrot a régi Nemzeti Színház elé vontatták a Blaha Lujza térre, vágták, darabolták, sokan emléktárgyként vittek haza belőle kisebb darabokat – képsorozaton mutatjuk be „Bronz Sztálin” utolsó napjait és a helyszín változásait.
Tabajdi Gábor történészt az 1956-os forradalom és szabadságharc hétköznapjairól kérdeztük. Megtudtuk például, hogy ezekben a hetekben a pestieket részben a Gubacsi úti lóvágóhíd látta el hússal.
Milyen filmeket tiltottak be, és hogyan kerülték meg a forradalom tabuját a magyar filmesek a Kádár-rendszerben? Interjú Gelencsér Gábor filmtörténésszel.
Nagyinterjú a történésszel, aki nem vállalta, hogy államfőnek jelöljék. Ötvenhattól az uszodáig.
Miközben Budapesten elbukott a forradalom, Melbourne-ben ismét a csúcsra ért a magyar férfi vízilabda-válogatott.