#Kultúra
Az előadás után, várhatóan 17 órától a Főkonzulátus udvarán 1956 hőseire gyertyagyújtással emlékeznek.
A színész szerint akinek nincs humora, boldogtalan ember.
A Szlovákiai Magyra Levéltár nem csupán írásos dokumentumokat őriz, hanem több tízezer fotót is.
A színész jelenleg az október 22-én bemutatott új filmjét népszerűsíti
Elkezdődött a 3. Budapesti Nemzetközi Film Fesztivál, azaz a BIFF. A fesztivál kínálatában többek között Jenna Ortega, Juliette Binoche és Alexander Skarsgard legújabb filmjei is megtekinthetők. Az RTL új, saját gyártású sorozata, az Aranyszív premierjét is itt láthatja a közönség. A fesztiválhoz kapcsolódóan a Nyolcésfél Kultúrközpont pincéjében tárlat nyílt a világhírű francia filmes, Raoul Coutard Magyarországon eddig még sosem látott fotóiból.
A streaming platformokra feltöltött zenék felét nem hallgatja senki. Nem csak digitális szennyezésről vagy AI-slopról van szó, a feltörekvő előadók is kétségbeesetten küzdenek a figyelemért. Közben egyre inkább a AI-korszak előtti zenét hallgatjuk, nem az újat.
Elhivatottak: több mint félszáz, a XX. század első felében alkotó női művész életművéből mutat be válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Liszt Ünnephez kapcsolódó időszaki tárlata.
Murakami Haruki éveken át reggeltől késő éjjelig dolgozott a tokiói vendéglátóhelyen, olykor a teljes kikészülésig.
Belefér-e a szólásszabadságba a holokauszt tagadása? Nem. Következő kérdés: jól dolgozza-e fel ezt a témát Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton színdarabja, amit Az eskü címen mutatnak be az Inga Tűzoltó Teátrumában? Nem. De nem azért, mert az első kérdésre is ugyanez volt a válasz.
Liszt Ferenc 1811. október 22-én született, idén ünnepeljük születésének 215. évfordulóját.
A gyönyörű színésznő visszahozza a '90-es éveket.
Anyát és lányát több száz kilométer választja el egymástól, ők mégis olyan szimbiózisban élnek, mintha együtt laknának. A darab, amelyet a szerző maga rendezett, a két nő bezártságát és „összezártságát” vizsgálja.
Ez a film úgy végződik, mint a legnagyobbak, mint Michelangelo Antonioni Zabriskie Pointja (1970-ből), amikor a lány áll és bámul egy kősziklára épített fancy palazzót, csak áll és nézi, mígnem az felrobban, felrobban egyszer, kétszer, négyszer, több mint egy tucatszor, nagy fekete füstöt engedve az égre, aztán jön a (rémes) Pink Floyd és a robbanás kilassított részletei a tévétől az utolsó keszkenőig.
A Pannon Filharmonikusok Pécs kulturális szimbóluma. A közel 130 munkavállalót foglalkoztató szimfonikus zenekar a 2025/2026-os évadban több mint száz nagyzenekari és kamarazenei koncertet adott, közel százezer látogatóval. Ma a vezetése néhány hétben jelöli meg a fizetőképességük végső határát.
A Goethe Intézet pódiumbeszélgetést rendezett a közszolgálati csatornák szerepéről a Szemrevaló filmfesztiválon. Az eseményen a ZDF Das kleine Fernsehspiel nevű filmes szerkesztőségének vezetője, commissioning editora is részt vett, akivel a németországi filmgyártási gyakorlatról, a korszerű közmédiáról, a streamingről és Rainer Werner Fassbinderről beszélgettünk az átalakulóban lévő német és európai politikai helyzet tükrében.
A nemzetközi csoportos kiállítás arra kíváncsi, milyen formákban él tovább a hiány, hogyan lehet kapcsolatban maradni azzal, akit elveszítettünk, és milyen személyes, közösségi vagy rituális gyakorlatok segíthetnek abban, hogy a veszteség ne váljon magányos teherré.
Körülbelül két évtizeddel ezelőtt úgy tűnt, hogy az Interpol kiemelkedhet az akkori izgalmas poszt-9/11-es New York-i art rock színtérből, és akár arénazenekarrá avanzsálhat, de ez végül nem történt meg.
A legenda elsődlegesen szentek, királyok, hősök csodás életét bemutató kisepikai műfaj. E regényben – igaz, hogy a maga torz és groteszk alakjában –, ez az aspektus érvényesül is: Szent Rókus kis lábujjának megszerzése köré szerveződik az elbeszélés egyik fontos vonulata.
Jellegzetes, térből kinövő objektjei messziről felismerhetők. A nyolcvanéves alkotóval megpróbáltunk végigtekinteni az egész pályáján, a tanárképzőtől a balatonboglári kápolnáig, a konyhától az iskolai szertárig, az első műteremtől a legutóbbi kiállításig, Galántai Györgytől Néray Katalinig, Egertől Worpswedéig, a sárgától a feketéig. És tovább…
Vannak szavak, amelyek jóval tovább élnek, mint azok a viták, amelyek során létrejöttek. Rendiség, polgárosodás, modernizáció, idegenség, nemzet, trauma. Ez a tanulmánykötet leginkább az ilyen, magától értetődővé kopott szavakra gyanakszik. Nem kitiltani akarja ezeket a történész műhelyéből, csak megnézni, mi van a rájuk ülepedett por alatt.