#pszichológia
A két szakember a magyar Forbes júliusi, a teljes egészében a szembenézés témájának szentelt számának címlapján szerepelt, most fontos feladatot kaptak. Mi történt? Mától bárki számára online elérhetők a kommunista állambiztonság nyilvántartásai. A társadalmi hatások kezelésére Tarr Zoltán miniszter független szakértői testületet kért fel, amelyben történészek, szociológus, pszichológus és lelkigondozó is helyet kapott. Mi kerül […]
2030-ig szóló tervet fogadott el a kormány.
Íme három, a hétköznapokba is könnyen beépíthető gyakorlat, amely segít leépíteni a fogyasztói társadalom káros hatásaként kialakított belső „növekedési kényszert”. Szerkesztett részlet L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus és Kövecsesné Gősi Viktória óvónő, tanító és tanár Láthatatlan szálak című könyvéből.
Életünk során annyi mindent próbálunk elengedni több, kevesebb sikerrel, hogy megszámolni sem tudjuk. Mégis, rettenetesen keveset tudunk az elengedésről, az elfogadásról, a megbocsátásról. A legfrissebb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértőinkkel ennek az elementáris érzésnek eredtünk nyomába, hogy az újrakezdést, az új életmódot, az új évet tiszta lappal indíthassuk.
„Hogy lehetek ilyen hülye?”; „Már megint mindent elrontottam.” – olyan mondatokat vágunk a saját fejünkhöz, amelyeket a barátainknak soha nem mondanánk. Ráadásul előfordulhat, hogy ezt a kegyetlen belső hangot már gyerekkorunkban megtanultuk, és észrevétlenül a saját gyerekeinknek is továbbadjuk. Knapek Éva klinikai szakpszichológus segít megérteni, honnan ered az önostorozás, és hogyan változtathatunk rajta.
„Mondj nemet az iskolai erőszakra és a munkahelyi zaklatásra!”
A látás az emberi érzékszervek közül a legösszetettebb, és ennek fejlődése tart a legtovább. Születésekor a baba számára a világ még szürkének és homályosnak tűnik. Szerkesztett részlet a Mi jár a kisbabám fejében? című könyvből.
Ha egy férfi már viszonylag tisztába került önmagával, akkor jöhetnek a további kérdések, melyek komolyan befolyásolják a családalapítást. A probléma csak ott van, hogy tökéletesen készen úgysem leszünk sosem - mutat rá Szél Dávid gyakorló pszichológus Apapara című könyvében. Szerkesztett részlet.
Vajon igaz az állítás, hogy az idő előrehaladtával olyan emberekké válunk, mint a szüleink? Szakértővel jártuk körbe a témát.
„A szégyen megosztásához olyan társadalmi klíma kell, amely képes a helyén kezelni a vallomást és megfelelően értékelni az elmesélt történeteket” – mondja Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, a transzgenerációs traumák szakértője. „Teljes képet soha nem fogunk kapni, de teljesebb képet igen” – véli Joób Máté evangélikus lelkész, mentálhigiénés lelkigondozó, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet docense. A szakembereket, egyben a társadalmi feldolgozást segítő független testület két…
Egy név az ügynökaktában, és semmi sem lesz már ugyanolyan a családban. Mit kezdjünk, ha beindul az acsarkodás, mit kezdjünk a döbbenettel, a szégyennel és a haraggal? Pszichoterapeuták segítenek eligazodni.
Meglepődés, düh, szégyen – csak néhány azok közül az érzések közül, amiket átélhetünk, ha megpillantjuk egy közeli rokon nevét az ügynökakták között. Hogyan vészeljük át az első napokat?
A Müncheni Egyetem kutatói egyenáramú ingerlésnek tették ki önkéntesek dorzolaterális prefrontális kérgét, ezzel kívánva fokozni kognitív teljesítményüket.
Svájci és török kutatók vizsgálata szerint azoknak, akiknek gyerekkorukban volt képzelt barátjuk, felnőttként könnyebben érezhetik azt, hogy valaki van velük egy üres szobában.
Egy jó szakember nem keres állást – tartja a munkaerő-toborzói közhely. Mégis egyre elterjedtebb a LinkedInen az „Open to work” zöld jelvény, amely tudatja a világgal, hogy használója munkát keres. Minek tesszük ki magunkat, ha felvállaljuk, hogy munka nélkül vagyunk?
Aki éjjel háttal áll a világítótoronynak, és a tengert nézi, meg lesz győződve róla, hogy a fénysugár a horizontról érkezik. Az illúzió akkor is működik, ha ismerjük.
A két laikus szélsőséges magyarázat, miszerint az izraeli társadalom a velejéig romlott és gonosz, vagy épp páratlanul hősies, vajmi keveset magyaráz meg a Közel-Keleten kialakult agresszióról.
Amikor egy baba megszületik, még annyira fejletlen, hogy a világot egyszerű ingerek révén tapasztalja meg, amelyek az öt érzékszerven keresztül az alsó agyterületekbe jutnak. Szerkesztett részlet a Mi jár a kisbabám fejében? című könyvből.
A Koppenhágai Egyetem kutatói szerint az ízérzékelésért felelős agyi régiók nagyobb aktivitást mutattak, ha szólt a zene, mint akkor, amikor az önkéntesek csendben kóstolgattak.