Magyar Péter: Toroczkai döbbenetes mélységbe süllyedt
A miniszterelnök szerint a Mi Hazánk vezetője meggyalázta az 1956-os forradalom emlékét, a magyarokat és az Európai Uniót az ünnepi megemlékezésén.
#1956-os forradalom
Vásárhelyi Mária: Gyerekként azt éreztem, már senki nem beszél ’56-ról és Nagy Imréről, csak nálunk otthon van mindig erről szó
Interjú ’56-ról és a mai győztesekről, meg egy fél évszázadon átívelő családtörténetről az Akik elhitték a 20. századot szerzőjével.
+1 hasonló
Hátborzongató érzés kézben tartani az ólomdarabkát, amivel egy szovjet katona lőtt meg egy magyar forradalmárt
Hosszú menetelésre készült az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján egy brit család. Nyolc nap alatt 200 kilométert gyalogolnak: megkérdeztük, miért.
Így darabolták fel Sztálint Budapesten
A szobrot a régi Nemzeti Színház elé vontatták a Blaha Lujza térre, vágták, darabolták, sokan emléktárgyként vittek haza belőle kisebb darabokat – képsorozaton mutatjuk be „Bronz Sztálin” utolsó napjait és a helyszín változásait.
Lakásfoglalás, utcai temetés és kilyuggatott kenyér – hétköznapok a forradalmi Budapesten
Tabajdi Gábor történészt az 1956-os forradalom és szabadságharc hétköznapjairól kérdeztük. Megtudtuk például, hogy ezekben a hetekben a pestieket részben a Gubacsi úti lóvágóhíd látta el hússal.
Romsics Ignác: Tiszta szívemből kívánom, hogy Magyar Péter sikeres legyen, és ne bolonduljon bele ő is a hatalomba
Nagyinterjú a történésszel, aki nem vállalta, hogy államfőnek jelöljék. Ötvenhattól az uszodáig.
Bár vérfürdőként emlegetik, valójában pólótörténeti mérföldkő volt az 1956-os magyar-szovjet
Miközben Budapesten elbukott a forradalom, Melbourne-ben ismét a csúcsra ért a magyar férfi vízilabda-válogatott.
Békemenettől a mindenkit megállító csirkeemberig – így zajlottak az elmúlt évek október 23-ái
A nemzeti ünnepet a politika évről évre saját üzeneteinek közvetítésére használja, így válik a megemlékezés társadalmi problémák hadszinterévé is.
Ungváry Rudolf: Április 12-én furcsamód 1956 vágyai valósultak meg, de ezt az emberek nem látják
Ungváry Rudolf 1956-ban a miskolci egyetemi diákság hírszolgálatát vezette. Miért volt szerinte jobboldali a forradalom? És mi maradt belőle mára? Interjú.
„A gyerekek számára 1956 tananyag, és éppoly távoli, mint a Neander-völgyi előember”
1956 a nagyszüleinknek még életélmény lehetett, a szüleinknek családi történet, a gyerekeinknek viszont már történelem. Egyéni sorsokkal, döntési helyzetekkel mégis közel lehet hozni számukra a 70 évvel ezelőtt történteket.
Rainer M. János: Kicsit meg kellene fiatalítani ’56 eszméjét, ez mutatná meg a forradalom igazi arcát. Fésületlen, na és?
Rég ki kellett volna szabadítani ’56-ot a politika és különösen az emlékezetpolitika fogságából, és megfiatalítani az ünnepet – hangsúlyozza a forradalom történetét kutató intézet egykori főigazgatója, a Széchenyi-díjas történész.
Hogy ne feledjétek: rendőri erőszaktól Nagy Imre újratemetéséig
1988-ban még gumibottal verték szét az 1956-ra emlékezőket, egy évvel később már 250 ezren búcsúztatták Nagy Imrét a Hősök terén. Ezt mutatja be archív felvételek keresztül Elbert Márta dokumentumfilmje.
Azt hitték, győzött a forradalom, úgyhogy elindultak lefotózni a szétlőtt Budapestet
Évtizedekig egy pincében lapultak a kommunistából forradalmarrá lett mérnök 1956-os fotói. Az OSZK kiállításán amatőrök képeivel mutatják be, hogyan látták a budapestiek a forradalom napjait.
„Érvényesebben tudtak ’56-ról beszélni a filmesek a Kádár-rendszerben, mint akkor, amikor már lehetett”
Milyen filmeket tiltottak be, és hogyan kerülték meg a forradalom tabuját a magyar filmesek a Kádár-rendszerben? Interjú Gelencsér Gábor filmtörténésszel.