#1956-os forradalom
Mi állt a cvikkeres imázs mögött? Hogy állt az istenhit kérdésével? Hogy találkozott majdani feleségével; milyen nagypapa volt? Egy történész és egy muzeológus segítségével, valamint egy most megjelent önéletrajzi könyvet fellapozva megpróbáltuk megismerni Nagy Imrét, az embert.
Szilágyi Júliával szürreális gyerekkorról, szőnyegbe csavart gyerekekről és eltévedt tankokról beszélgettünk, de az is kiderült, miért fél '89 óta Orbán Viktortól.
Dél-Pesten működött az úgynevezett Strausz-osztag, amely szinte kizárólag romákból állt, és amely a végsőkig harcolt a szovjetekkel. De miért éppen ők tartottak ki a legtovább?
1956 nemcsak a politikában, a filmművészetben is megkerülhetetlen, és sokszor feldolgozott téma. A legjobb '56-os filmekben akad romantika, dráma és akció is.
Jean-Pierre Pedrazzini a forradalom kitörésének hírére érkezett Magyarországra, az események 70. évfordulója alkalmából pedig a magyar sajtóban még nem látott képeiből válogattunk.
Hosszú menetelésre készült az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján egy brit család. Nyolc nap alatt 200 kilométert gyalogolnak: megkérdeztük, miért.
A szobrot a régi Nemzeti Színház elé vontatták a Blaha Lujza térre, vágták, darabolták, sokan emléktárgyként vittek haza belőle kisebb darabokat – képsorozaton mutatjuk be „Bronz Sztálin” utolsó napjait és a helyszín változásait.
Tabajdi Gábor történészt az 1956-os forradalom és szabadságharc hétköznapjairól kérdeztük. Megtudtuk például, hogy ezekben a hetekben a pestieket részben a Gubacsi úti lóvágóhíd látta el hússal.
Nagyinterjú a történésszel, aki nem vállalta, hogy államfőnek jelöljék. Ötvenhattól az uszodáig.
Miközben Budapesten elbukott a forradalom, Melbourne-ben ismét a csúcsra ért a magyar férfi vízilabda-válogatott.
A nemzeti ünnepet a politika évről évre saját üzeneteinek közvetítésére használja, így válik a megemlékezés társadalmi problémák hadszinterévé is.
Ungváry Rudolf 1956-ban a miskolci egyetemi diákság hírszolgálatát vezette. Miért volt szerinte jobboldali a forradalom? És mi maradt belőle mára? Interjú.
1956 a nagyszüleinknek még életélmény lehetett, a szüleinknek családi történet, a gyerekeinknek viszont már történelem. Egyéni sorsokkal, döntési helyzetekkel mégis közel lehet hozni számukra a 70 évvel ezelőtt történteket.
Rég ki kellett volna szabadítani ’56-ot a politika és különösen az emlékezetpolitika fogságából, és megfiatalítani az ünnepet – hangsúlyozza a forradalom történetét kutató intézet egykori főigazgatója, a Széchenyi-díjas történész.
1988-ban még gumibottal verték szét az 1956-ra emlékezőket, egy évvel később már 250 ezren búcsúztatták Nagy Imrét a Hősök terén. Ezt mutatja be archív felvételek keresztül Elbert Márta dokumentumfilmje.
Évtizedekig egy pincében lapultak a kommunistából forradalmarrá lett mérnök 1956-os fotói. Az OSZK kiállításán amatőrök képeivel mutatják be, hogyan látták a budapestiek a forradalom napjait.
A produkció értékéből sokat levont, hogy a résztvevőket kordonok választották el a szobortól, és a munka érdemi részét a fényfestéssel megidézett alakok végezték el.
A radikális szélsőjobboldali szervezet átgyalogolt egy LMBTQ- és egy EU-s zászlón, majd megemlékezett a forradalomról.
Ikonikus arcok, ismeretlen fiatalok, világhírű és soha nem látott fotók sorakoznak az 1956-os forradalmat felidéző képgalériánkban.
Az 1958-as, A budapesti rém című amerikai „thriller”, amiben szinte semmi sem emlékeztet Magyarországra, direkt sem tudna olyan rossz lenni, mint amilyen véletlenül lett. (Az a dél-amerikai diktátort idéző férfi a címlapképen egy ÁVH-s ezredes akar lenni.)