#1956
A parlamenti elnök arra kérte követőit, hogy ellensúlyozzák a gyűlöletkeltést azzal, hogy valami kedveset tesznek egy ismeretlennel.
+8 hasonló
A Breaking Bad és a Drót egy-egy epizódját is ő rendezte. 1956-ban hagyta el Magyarországot.
+2 hasonló
A miniszterelnök szerint döbbenetes mélységbe süllyedt a Mi Hazánk elnöke, amikor puhatestűnek nevezte a honfitársait.
Többüknek csak szeptemberben küldték el a hivatalos meghívást.
+2 hasonló
A múlt század egyik legnagyobb képzőművésze, akinek alkotásai csillagászati áron kelnek el.
+1 hasonló
1956 őszén Budapest parkjai és terei kényszerűségből ideiglenes temetőkké váltak, a forradalom áldozatainak rögtönzött sírjait azonban a hatalom később nyomtalanul eltüntette.
+1 hasonló
Interjú ’56-ról és a mai győztesekről, meg egy fél évszázadon átívelő családtörténetről az Akik elhitték a 20. századot szerzőjével.
+1 hasonló
Megidézték a az egykori Sztálin-szobor ledöntését.
+1 hasonló
Hosszú menetelésre készült az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján egy brit család. Nyolc nap alatt 200 kilométert gyalogolnak: megkérdeztük, miért.
Nagyinterjú a történésszel, aki nem vállalta, hogy államfőnek jelöljék. Ötvenhattól az uszodáig.
Amerikában születtek, magyaroknak nevelték őket – de hol van igazán otthon az 1956-os menekültek második generációja? Erről szól többek között Pigniczky Réka Inkubátor című dokumentumfilme.
Pontosan hetven éve történt az 1956-os forradalom egyik legnagyobb vérontása, amely során több ezer békés tüntetőre nyitottak tüzet a Kossuth téren.
1956 a nagyszüleinknek még életélmény lehetett, a szüleinknek családi történet, a gyerekeinknek viszont már történelem. Egyéni sorsokkal, döntési helyzetekkel mégis közel lehet hozni számukra a 70 évvel ezelőtt történteket.
‘56, 2006 és a jelen. Politikusok, hősök, lázadók, szembenézés. Ezek a kulcsszavak az Alany–Állítmány első adásában. Vendégünk Hajós András.
Rég ki kellett volna szabadítani ’56-ot a politika és különösen az emlékezetpolitika fogságából, és megfiatalítani az ünnepet – hangsúlyozza a forradalom történetét kutató intézet egykori főigazgatója, a Széchenyi-díjas történész.
Hetven évvel az 1956-os forradalom után egyre kevesebben vannak, akik személyesen mesélhetnek a szabadságharcról. De mitől válik elviselhetetlenné az elnyomás, és mikor ragadnának fegyvert a magyarok? A TV4 Riporterek című műsorának riportja Rainer M. János történészt, egykori forradalmárt, járókelőket és fiatalokat kérdez 1956-ról és a szabadság jelentéséről.
Évtizedekig egy pincében lapultak a kommunistából forradalmarrá lett mérnök 1956-os fotói. Az OSZK kiállításán amatőrök képeivel mutatják be, hogyan látták a budapestiek a forradalom napjait.
Учасники вшанували пам’ять героїв революції та наголосили на актуальності її ідей свободи, солідарності й національної єдності.
Akárhol kapargatjuk meg a generációs válsággócot, rendkívüli szorongásba ütközünk. A túlterheltség, az alultámogatottság, a folyamatos stressz miatti ellátatlanság, a mentális kiszolgáltatottság pedig hozza a jól ismert forgatókönyvet.
Az ügynökakták megnyitása nemcsak a besúgók leleplezéséről szól, hanem arról is, hogy az emberek végre megismerhessék saját családjuk múltját – mondta a történész a Kontroll ünnepi műsorában. Azt gondolja, nem kell botrányok sorára számítani, a fennmaradt iratokból viszont sok eddig ismeretlen történet derülhet ki. Szerinte annak idején súlyos tévedés volt a Szabó István melletti értelmiségi kiállás.
