#starlink
A Starship káprázatos landolására szombat este került sor, miután az űrhajó eddigi leghosszabb küldetése során 26 műholdat állított pályára. Bár a Super Heavy első fokozatot elvesztették, a repülés így is nagy lépés a rakétarendszer teljes újrafelhasználhatósága felé.
+5 hasonló
Arról is beszélt, hogy szoros kapcsolatban vannak Muskkal és cégével az „orosz Starlink” fejlesztése kapcsán.
+4 hasonló
A műholdrendszerhez való kapcsolódással voltak gondok, 160 km/h felett nem tudtak stabil kapcsolatot létesíteni az ukrán drónok.
+3 hasonló
Tart a huzavona az Egyesült Államok és Ukrajna között a frontvonalon nélkülözhetetlen műholdas rendszer korlátozása miatt.
+3 hasonló
Vlagyimir Putyin az Oroszország-Afrika csúcson beszélt arról, hogy az oroszok műholdas internet szolgáltatása miatt kapcsolatban állnak a Starlink – általa vezetőjével.
A Tesla vezetője arról írt, hogy az ukránok megsértették a felhasználási feltételeket, mikor gyilkolásra használták a rendszert.
Mindeközben mind az oroszok, mind az ukránok további dróncsapásokról számoltak be.
+2 hasonló
Az amerikai–orosz dízelmegállapodás után mutatkoztak a problémák, elemzők szerint nem véletlenül.
+2 hasonló
Oroszország minden ilyen egységet katonai célpontnak tekint, és külföldi békefentartó csapatok Ukrajnába vezénylését a „háború folytatásaként” értékelik.
Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Kijev kész tárgyalni a békéről a legnagyobb felzárkózó gazdaságokat tömörítő G20 országcsoport decemberi egyesült államokbeli csúcstalálkozóján.
+1 hasonló
A kormány új intézkedéseket vezethet be az utcai erőszak miatt, szombatra egy szervezet újabb tüntetéseket jelentett be.
+1 hasonló
Péntek késő este indulhat 15. útjára a világ legnagyobb rakétarendszere, amit Elon Musk cége most először szeretne épségben visszajuttatni az indítóállásra. Ha sikerül, megnyílhat az út a rakéta teljes újrafelhasználásához.
Ukrajnában megint lecsavarták a Starlinket, és Washingtonban láthatóan még csak nem is tudják, ki döntött róla. Valós kockázattá vált, hogy a háborúk megvívásához szükséges szoftvereket egyszer csak valaki egyszerűen leállítja a világ másik feléről. Azt senki sem tudja, hogy a döntés a Starlink esetében ezúttal a Szilícium-völgyből vagy a Fehér Házból érkezett.
Szerintük rendszerszintű sebességkorlátozásról van szó.
A már űrben keringő európai műholdraj kicsi, katonai célokra lassú, az EU e mellé érkező szuverén műholdprogramja pedig több éves csúszásban van, és legkorábban 2030-ban kezdi meg a jelszórást. És Európának persze sokkal korlátozottabbak az űrrakéta-fellövő képességei is, mint az USA-nak. Ígéretes kezdeményezések így is vannak, és az európai döntéshozók fejében is egyre hangosabban szól a vészcsengő: gyorsítani kell az űrprogramokon.
A SpaceX-nél elég mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, de már alakul egy olyan cég is, amely kifejezetten a magán megrendelőket célozza és hozzáférhetőbb áron kínál műholdakat.
Folytatja Musk leidiótázásán alapuló reklámkampányát Michael O’Leary. Reméli, megint úgy felhúzhatja a SpaceX vezérét, hogy bónusz jegyvásárlókat generál neki.
Miért Ukrajnára haragszik Donald Trump, ha egyszer az iráni háború miatt népszerűtlen? Mi történik, ha az amerikaiak lekapcsolják a Starlinket a harctéren? Mi jöhet a szerb-orosz kapcsolatokban Vučić bukása után? Mit ígér Marine Le Pen a francia választóknak? Fordulatokkal teli volt az elmúlt hónap a nemzetközi politikában, Takácsy Dorkával és Takács Márkkal beszéltük át a történtek tágabb kontextusát.
Az ukrán hadsereg megérezte, hogy a SpaceX korlátozni kezdte a műholdas internetkapcsolatot Ukrajnában, az ország ezért más partnerek után kezdett nézni.
Eddig hazudott, most az ukránokat hibáztatja.