Peter Thiel, a PayPal és a Palantir társalapítója, aki Elon Musk, Donald Trump és a Facebook felemelkedésénél is ott volt, mostanában az Antikrisztus megszállottja. Kiszivárgott előadásaiban és friss interjúiban egyre többet bírálja Trumpot, és állítja: attól, hogy valaki gonosz, még nem feltétlenül rossz ember.
A tenyérre szerelt eszköz magától megfog egy palackot, amíg a viselője saját ujjaival lecsavarja a kupakot. A robotujjat vezérelni sem kell: egy kamera képeiből a mesterséges intelligencia találja ki, mikor kell megfogni és mikor elengedni a tárgyat.
Apró szépséghiba, hogy a teszteket is a modellt megalkotó kanadai kutatók tervezték. A modellben sötét anyagra és sötét energiára sincs szükség, ám a kozmológusok többsége az egyik alapötletét, a fáradt fény hipotézist évtizedek óta megcáfoltnak tekinti.
Egy német epigenetikai ikerkutatás a pandémia előtti és utáni nyálmintákat hasonlította össze több mint ezer gyereknél, kamasznál és fiatal felnőttnél. A megélt stressz és a felgyorsult öregedés közti összefüggés csak egy korcsoportban jelentkezett.
A keresetet öt perccel az amerikai tőzsde hétfői zárása után nyújtották be, azon a napon, amikor az Nvidia 4,3 százalékot esett, és nagyjából 190 milliárd dollárnyi értéket veszített. Donald Trump eközben bejelentette, hogy az FBI is vizsgálja az ügyet.
A fésű fogai közé épített elektródák nagyjából kilencszer mélyebbre viszik a hatóanyagot a bőrben, mint a hagyományos kenőcsök. Az eszköz egyelőre egérkísérleteken bizonyított.
Az OpenAI a júniusi incidensről csak három hónappal később szólt a kormánynak, egy ritkán ellenőrzött címre küldött e-mailben. Most a büntetőjogba is bekerülhet egy új tényállás: büntetendő lehet, ha egy fejlesztő nem tesz meg minden észszerű lépést, hogy a modellje ne okozzon kárt.
A módszer az emberi agy alvás közbeni működését utánozza: a modell a munka szüneteiben átnézi és rendbe teszi a jegyzeteit. Egy Pokémon-játékon és 350 ezer céges dokumentumon is kipróbálták.
Októberben egyetlen nap alatt kis híján annyi pénz mozdult meg az AI-iparban, mint Magyarország éves GDP-je, miközben már az IMF is kongatja a vészharangot. Az Anthropic tőzsdére lép, a Microsoft a dolgozói negyedének ajánlott fel végkielégítést, a Google pedig két új modelljével is az élre tört.
Évtizedeken át látogatták turisták a barlangot, mégsem vették észre, hogy a kőzetbe őskőkori motívumokat véstek – a régészek ezt csak 2019-ben fedezték fel, és azóta 55 állatábrázolást is azonosítottak.
A vaultoknak nevezett hordó alakú fehérjeszerkezetek ezrével vannak jelen az állati és növényi sejtekben, de negyven év kutatás után sem tudni, mire valók. Most kiderült, hogy baktériumok és vírusok is előállíthatják őket, ami ősi eredetükre utal.
Egy eddig ismeretlen, nagyjából 4000 évvel ezelőtt történt népvándorlás hozhatta el Európába az angol, a német és a skandináv nyelvek ősét, míg a kelták nyelve valószínűleg mégsem az Atlanti-óceán partjáról, hanem Közép-Európából kezdett terjedni.
A 48 kilós, másfél méteres Max a Meta AI-asszisztensének adna testet, hosszú távon otthoni használatra. Mindeközben Donald Trump épp a héten nyilvánította nemzetbiztonsági kockázattá a külföldi, elsősorban kínai robotokat.
A biztonsági rést arányaiban sehol a világon nem próbálták annyi cégnél és intézménynél kihasználni, mint Magyarországon. De sikerült? A Tudományos és Technológiai Minisztérium elárulta, hogyan zajlott a kormányzati rendszerek leállítása.
A Facebook és az Instagram november 20-án életbe lépő új felhasználási feltételei szerint a Meta akár a fizetős cikkeket is felhasználhatná mesterségesintelligencia-fejlesztésre.
Azt állítják, hogy az üstökösök túl gyorsan és túl meredeken csapódtak be ahhoz, hogy a rajtuk lévő törékeny szerves molekulák túléljék az ütközést. A Mars ebből a szempontból jobb célpont lehetett.
Aki éjjel háttal áll a világítótoronynak, és a tengert nézi, meg lesz győződve róla, hogy a fénysugár a horizontról érkezik. Az illúzió akkor is működik, ha ismerjük.
Ennél gyakorlatibb példát nehéz találni arra, hogy mire képesek ma az AI-chatbotok a képfelismerésben.
Egy francia kísérletben hét nagy nyelvi modellnek kellett rájönnie, hogy emberrel vagy egy másik mesterséges intelligenciával beszélget. A gépeket elenyésző arányban sikerült leleplezniük, sőt azok gyakran emberibbnek tűntek a valódi embereknél.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban kitört ebolajárvány már három afrikai régióban is felbukkant. Az európai járványügyi központ szerint az uniós lakosság kockázata továbbra is nagyon alacsony, de nehéz védekezni a ritka Bundibugyo-ebolavírus ellen.