Meglehetősen szigorú feltételeket kell teljesíteniük az aspiránsoknak.
Amerikai fizikusok 1960-as jóslata szerint ma, november 13-án kellene bekövetkeznie a katasztrófának. Jordán Ferenc biológussal és Keszthelyi Gabriella matematikussal arról beszélgettünk, hogy mire képesek a modellek, és miért kell megtanulnunk együtt élni a bizonytalansággal.
Az apró gomba érintésre barnáról kékre színeződik, és egy nem szokványos génátviteli eljárás miatt tartalmazza mindkét hatóanyagot.
Andy Burnham, brit miniszterelnök az idei COP31 klímacsúcson nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófákat.
Mire lehet elég az elmúlt 126 év legsúlyosabb aszálya után a központi büdzsében 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelt keretösszeg? És nem utolsó sorban, kik tartják meg a tájban a vizet?
A Hera űrszonda a Didymos aszteroida és az akörül keringő Dimorphos felszínét, illetve az ütközés nyomait fogja tanulmányozni.
F. Romhányi Beatrix, az MTA doktora egy cseh és egy lengyel kutatóval közösen fogja tanulmányozni Kelet-Közép-Európa 14. és 18. század közötti történetét.
Hogyan definiálható a tudat, és mennyire emberi tulajdonság? Lehet-e tudatos egy állat vagy egy gép, és miképp kezeljük a nem emberi tudatokat? Az Impakták legújabb adásában ezekről a kérdésekről beszélgetünk Fábri Györggyel és Miklósi Ádámmal.
Az érintetteknek eddig az örökletes kockázatok alapján kellett meghozniuk a megelőző műtéttel kapcsolatos döntést, amely eljárást az újonnan vizsgált tumormarker gyökeresen megváltoztathat.
Nemcsak nálunk, hanem az egész Európai Unióban jellemző az a trend, hogy a mezőgazdasági területeket egyre kevesebb gazdálkodó műveli. Ennek hosszú távon az ellátási láncokra és az élelmezési szektorra nézve is súlyos következményei lehetnek.
A nagyjából 9000, javarészt békáktól származó csontot tartalmazó árok éveken át bizonytalanságban tartotta a kutatókat. Egy friss tanulmányban megfejtették, hogyan kerültek oda a maradványok.
A HUNOR program főbb tudományos eredményeit bemutató keddi szimpóziumon kiderült, hogy több magyar kutatócsoport is sikerrel viszi tovább űrkutatási projektjeit a nemzetközi színtéren, és az is, miért nem engedte a SpaceX közölni egy magyar műszer egyes adatait.
A Wad Commander olyan kincseket rejteget, mint a Commander Keen 4, a Doom vagy a Quake.
A São Paolói Egyetem kutatói a macskák nyávogási hajlandóságát vizsgálták. Kiderült, hogy amikor az állatok az ember segítségére szorultak, nekiálltak kiabálni, de ha nem volt senki a szobában, kevesebbet nyávogtak.
A szokásosnál egy órával kevesebb alvás nagyjából 10 százalékkal sebezhetőbbé teszi az embert az adathalász támadásokkal szemben.
A frissen leírt faj példányai nem ragadnak bele a hálóba, és nem tartanak a lakójától sem: követik a pókot, és az általa meghagyott maradékokkal táplálkoznak.
Peter Thiel, a PayPal és a Palantir társalapítója, aki Elon Musk, Donald Trump és a Facebook felemelkedésénél is ott volt, mostanában az Antikrisztus megszállottja. Kiszivárgott előadásaiban és friss interjúiban egyre többet bírálja Trumpot, és állítja: attól, hogy valaki gonosz, még nem feltétlenül rossz ember.
A tenyérre szerelt eszköz magától megfog egy palackot, amíg a viselője saját ujjaival lecsavarja a kupakot. A robotujjat vezérelni sem kell: egy kamera képeiből a mesterséges intelligencia találja ki, mikor kell megfogni és mikor elengedni a tárgyat.
Apró szépséghiba, hogy a teszteket is a modellt megalkotó kanadai kutatók tervezték. A modellben sötét anyagra és sötét energiára sincs szükség, ám a kozmológusok többsége az egyik alapötletét, a fáradt fény hipotézist évtizedek óta megcáfoltnak tekinti.
Egy német epigenetikai ikerkutatás a pandémia előtti és utáni nyálmintákat hasonlította össze több mint ezer gyereknél, kamasznál és fiatal felnőttnél. A megélt stressz és a felgyorsult öregedés közti összefüggés csak egy korcsoportban jelentkezett.